Egyre gyakoribbá válhatnak itthon a tűzvészek

A század közepére akár meg is duplázódhat az extrém tűzesetek száma a klímaváltozás miatt.

Bár az elmúlt években egyre gyakoribbak lettek az aszályok Magyarországon, a növénytüzek előfordulása a 2000-es évekhez képest jelentősen csökkent. Míg korábban minden huszadik 5×5 km-es területen történt tűzeset, ma már csak minden kétszázadikban fordul elő. A visszaesés oka nem az éghajlat kedvezőbbé válása, hanem az emberi tényezők változása: szigorodtak az erdei tűzgyújtási szabályok, egységes lett a katasztrófavédelem, központilag vezetik be a tűzgyújtási tilalmakat, és a lakosság is tudatosabban kerüli az égetést.
A Keetch–Byram szárazságmutató értéke ugyanakkor 2005 és 2024 között mintegy 30%-kal nőtt, ami a talaj jelentős kiszáradását jelzi. A Magyar Nemzeti Bank és az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói, Burger Csaba és Szabó Péter, modelljeikben kimutatták: a tűzgyakoriság egyértelműen összefügg a szárazsággal – olvasható a Másfélfok oldalán.
NASA műholdfelvételek, európai vegetációs adatbázisok és hazai meteorológiai mérések alapján arra jutottak, hogy a jövőben a klímaváltozás miatt drasztikus növekedés várható.
A pesszimista kibocsátási forgatókönyv szerint 2050-re megduplázódhat, 2080-ra pedig akár ötszörösére nőhet a mai extrém tűzgyakoriság, még a jelenlegi szigorú tűzvédelmi szabályok mellett is. Különösen veszélyeztetett térségek a Duna–Tisza köze déli fele, a Balaton nyugati vidéke és a Hortobágy. A „zöld” forgatókönyv viszont azt mutatja, hogy a kibocsátások gyors és jelentős csökkentése esetén a tűzgyakoriság alig emelkedne.
A kutatók szerint a szabálytalan tűzgyújtások visszaszorítása csak az első lépés. A hosszú távú megoldást a szén-dioxid- és metánkibocsátás mérséklése jelenti, amelyhez a politikai döntéshozóknak és a vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell.
Az Európai Parlament előírta, hogy az Európai Központi Bank működésébe be kell építeni a párizsi klímaegyezmény elveit, a Magyar Nemzeti Bankot pedig törvény kötelezi a környezeti politika támogatására. Ennek nemcsak ökológiai, hanem pénzügyi okai is vannak: az éghajlati átalakulás hatásai egyes ingatlanokat biztosíthatatlanná tehetnek, ami a hitelezési rendszert is veszélyezteti.
Ezért minden új beruházást tűzvédelmi szempontból is át kell gondolni, különösen a természeti környezet közelében. Ahogy Mark Carney, a Bank of England korábbi elnöke figyelmeztetett: mire a klímaváltozás már a pénzügyi stabilitást fenyegeti, túl késő lesz megállítani.































































































































































































