Visszaböfögheti az elnyelt hőt a Déli-óceán

Még ha sikerülne is megállítani az üvegházgáz-kibocsátást és a fokozódó felmelegedést, néhány száz éven belül az eddig az óceánban tárolt hő hirtelen felszabadulhat, és egy kisebb meleg periódust okozhat.

Az óceán csendes segítőtársunk, nemcsak rengeteg oxigént állít elő, hanem az ember miatt fokozottan termelődő hő és szén-dioxid igen jelentős részét is elnyeli. Bár az óceán hatalmas, az azért világos, hogy ez nem folytatódhat a végtelenségig, nem lehet minden felesleget a víztömegekbe temetni, mert előbb-utóbb telítődnek.
Ezt elég sokat vizsgálta az IPCC, azonban azt nem, hogy mi történik, ha végre befejeződik az emberi kibocsátás. Nemrégiben az AGU Advances folyóirat számolt be egy kutatásról, amelyben azt mérték fel, vajon mi történik ezzel az óriási raktárral, ha a kibocsátásunk végre megszűnik. A kutatást az EOS földtudományi hírportál ismertette.
A Déli-óceán speciális hely, a nagymértékű feláramlásainak köszönhetően rengeteg felesleges szén megkötésére képes. Emiatt létfontosságú a légköri szén-dioxid mennyiségének csökkentésében is.
Az új kutatás azt mérte fel, mi történik hosszabb idővel azt követően, hogy az emberi kibocsátást sikerült lenullázni. A szakemberek az óceán és a légkör kölcsönhatásait modellezték, a szén-körforgáson és annak visszacsatoló mechanizmusain keresztül.
A Déli-óceán nyeli el a világóceánba jutó hő 80 százalékát, és a szén 40 százalékát, amelyet a speciális, nem keveredő régió magában is tud tartani.
Az eredmények szerint néhány száz évvel a kibocsátás végét és a bolygónk lassú hűtését követően az óceánból hirtelen fel fog szabadulni a korábban benne tárolt hőmennyiség, afféle óceáni böfögésként. A számítások azt mutatták, hogy ez néhány évtizedig, esetleg évszázadig tartó melegebb periódust hoz majd.
Ez a kisebb meleghullám 0,3-0,5 Celsius-fokos emelkedést jelent majd, annak ellenére, hogy közben a légköri szén-dioxid mennyisége tovább csökkent. Szerencsére, az óceán kémiájának köszönhetően, e „böffenet” sem jár majd jelentősebb mennyiségű szén-dioxid felszabadulásával.
A kutatók megjegyezték, hogy a használt modell nem tartozik a bonyolultabbak közé, ám ennek ellenére is, különböző keretfeltételek közepette is azonos eredményeket adott. Részletesebb adatokkal dolgozó modellekben valószínűleg több részletet tudunk majd meg, és például pontosabbá válhat ennek a hő-böfögésnek az időpontja is, azonban a mögöttes folyamatok minden bizonnyal változatlanok. Ez azt is hangsúlyozza, mennyire fontos tényezője a globális éghajlatnak a Déli-óceán.
No de miként is zajlik ez a folyamat? Amikor a lassú lehűlés során az óceán felszíni vizei lassan hűvösebbé és így nagyobb sűrűségűvé kezdtek válni, ezek elkezdtek lesüllyedni. Azonban eközben a korábban eltárolt hő, amely a mélyebb rétegekben pihent, hirtelen megindult felfelé, és így tudott a felszínen felszabadulni, átadni a tárolt hőt a légkörnek.
Mivel a mélyben a szén már nem a könnyen a légkörbe jutni képes szén-dioxid formájában tárolódik, hanem nagyrészt karbonát ionokként, ezért nem járt ez a folyamat külön szén-dioxid felszabadulásával. A számítások szerint az óceán által eltárolt többlet szén mindössze 2 százaléka tudott így a légkörbe jutni.































































































































































































