Égi jelenségek 2025. november második felében

Hajnalonta az állatövi fény még feltűnik a keleti égen

A holdmentes hajnalokon, amire 19-ét követően kerül sor, még megfigyelhetjük az őszi állatövi fény derengő, ferde fénykúpját a keleti égen. Ehhez olyan helyszínt kell keressünk, ahol ez az égrész nem fényszennyezett, nincs kisebb település néhány kilométeren belül, és nincs nagyobb település legalább 30-40 kilométeren belül. Az állatövi fényt, ami a bolygóközi porszemcséken szóródó fénylés, napkelte előtt másfél-egy órával láthatjuk a legszebbnek – ha valaki nagyon sötét egű helyen van, az akár két órával a napkelte előtt is megvizsgálhatja már a keleti égboltot.

Úgy is mondhatjuk, hogy e jelenség a csillagászati szürkület idejéhez köthető, erre általánosságban 5 óra körül kerül sor ebben az időszakban. Állatövi fénynek azért hívják, mert a bolygók keringési síkjában látszik, ezt pedig égboltunkon az állatövi csillagképek jelzik, egy november végi hajnalon a Szűz és az Oroszlán csillagképeket szeli át a fénykúp, a hegye pedig akár el is érheti a Rák csillagképet, az itt lévő Jászol-halmazt. Kissé távolabb ettől a Jupiter fénylik most a hajnali egünkön.

Tetőzik a Leonidák meteorraj 17-én

A Leonidák az egyik legismertebb meteorraj, annak köszönhetően, hogy néhány évtizedenként szinte apokaliptikus látványt nyújtó, óriási kitörései vannak. Az ilyen események során néhány óra alatt akár százezer meteor is lepottyanhat. Nos, sajnos ilyen idén nem lesz, sőt, legközelebb csak 2099-re várnak a szakemberek kitörést. A 2025-ös maximum idején e gyors mozgású meteorokból óránként 7-10 darabot láthat a szerencsés megfigyelő, amennyiben sötét égbolt alól tudja követni az eseményeket.

A holdfény ezúttal nem zavarja az észlelést, a mindössze 8 százalékos sarló csak hajnal 4 után kel fel. A raj radiánsa 23 óra után kel fel, de ekkor még kevés meteor várható, viszont ekkor lehet egy kis időszak, amikor fényesebbek potyognak. A hajnali időszakban, ahogy az érintett égrész magasabbra kúszik, akkor juthat több – darabszám szerint – a mi egünkre.

Holdsarló – Spica közeli együttállás 17-én hajnalban

Picit több mint 2 fok választja el egymástól a 8 százalékos, gyönyörű sarlót, és a tőle balra, kissé alacsonyabban található kékesfehér csillagot. A megfigyelést holdkelte utánra időzítsük, 5:30 felé már viszonylag jó magasságban, 10 fok körül jár a két égitest. Mivel a Nap 6:40 után kel csak fel, így ekkor még elég sötét lesz az ég a megfigyeléshez.

Vékony holdsarló 18-án hajnalban

A Hold ezen a reggelen már csak 3,8 százalékos megvilágításban kel, így cérnavékony kis sarlót figyelhet meg, aki hajlandó vele együtt kelni. A megfigyeléshez jó rálátás kell a délkeleti horizontra, mivel hamar világosodik, és csak kevés idő lesz, míg szép hajnalpírban tudjuk megfigyelni égi kísérőnket. A holdkelte ideje a keleti határainknál 04:55, Budapesten 05:05, nyugaton pedig 05:15. Ekkor még 1 óra 45 percünk lesz napkeltéig, de igen gyorsan világosodik az ég, így érdemben szép sarlót az első órában láthatunk csak.

Alkonyi holdsarló 23-án

Az alkonyi sarlók nehezen megfigyelhetők, a kedvezőtlen égi geometria miatt, épp ezért 22-én nem túl esélyes az 5 százalékos sarló megpillantása, túl korán lenyugszik. 23-án azonban már láthatjuk a 10 százalékos sarlót, ami azért még pont elég gyönyörű. A délnyugati ég alján keressük, keleti határainknál 16:40, Budapesten 16:50, nyugaton pedig 17:00 az ideális időpont a megfigyeléséhez. Innentől fogva még egy óránk van holdnyugtáig.

Hold-Szaturnusz együttállás 29-én

A 65 százalékos megvilágítás Hold alatt 2 fokkal láthatjuk a Szaturnuszt ezen az estén, már egészen korán is megfigyelhetjük a párost, hisz egyre hamarabb sötétedik. 17 órakor kb. 35 fok magasan a délkeleti égen, 18 órakor pedig már 40 fokos magasságban járnak. A távolságuk az idő előre haladtával nőni fog.