Minden út Rómába vezet, és most fel is térképezték őket
Egy új felmérésben a Római Birodalom útvonalait összesítették, és minden korábbinál pontosabb, részletesebb, gazdagabb adatbázis született a birodalom működésében létfontosságú hálózatról.
A Római Birodalom legnagyobb kiterjedését a 2. században érte el, ekkor Nagy Britanniától Egyiptomig, Szíriáig terjedt. Átfogó úthálózat nélkül ezt a hatalmas, több mint 55 milliós birodalmat nem lehetett volna irányítani, és egyben tartani sem, árucikkek, termények, emberek, eszmék rótták a kilométereket a birodalmi utakon. Egy új, nagy nemzetközi felmérésben digitális térképet készítettek a birodalom úthálózatáról, s a munkák során az eddigi úthálózat hosszát 100 ezer kilométerrel meg tudták toldani.
A korábbi becslések alapján mintegy 189 ezer kilométernyi római út immáron 299 ezer kilométernyire nőtt. A munkához régészeti és történelmi adatokat, domborzati térképeket, valamint műholdas felvételeket használtak fel.
A kutatók szerint e hatalmas adatnövekedés annak köszönhető, hogy az Ibériai-félszigeten, Görögországban, valamint Észak-Afrikában a korábban feltételezett útvonalakat a domborzati adatokhoz igazították, valószerűvé tették azok elhelyezkedését. Korábban ezeket az utakat például egyenes vonalként tartották nyilván, holott életszerű, hogy a völgyek kanyarulatait követték a valóságban.
Az adatbázis útvonalainak 34,6 százaléka minősül főbb útnak, ez 103 478 kilométer hosszúságot jelent. A másodlagos, alsóbb rendű utak 195 693 kilométert, 65,4 százalékot tesznek ki. A kutatók hozzátették, az összes útvonalnak alig 2,7 százalékáról ismert, hogy pontosan hol is vezetett, 89,7 százalékról kevésbé pontosan tudjuk, míg 7,4 százalékukról csupán feltételezzük, merre vitt.
Az Itiner-e nevű rendszer az eddigi legátfogóbb, legteljesebb útvonaltérkép a Római Birodalom fénykoráról, amely szabadon hozzáférhető bárki számára. Azt nem mutatja be a rendszer, hogy miként változhattak időben ezek az utak. Arra azonban tökéletesen alkalmas, hogy segítségével kiderítsék a szakemberek, vajon milyen hatása volt az utaknak az egyes birodalmi területek közti kapcsolatokra, a kormányzásra, a migrációra, vagy épp a betegségek terjedésére a Római Birodalmon belül.
A Föld és a Theia szomszédok voltak
A Holdunk születéséért felelős bolygó, a Theia egy új kutatás szerint a Földhöz közel keletkezhetett, és a belső szomszédunk lehetett, mielőtt belénk ütközött volna.
Több ezer éves jeget hoztak le egy magashegységből
Közép-Ázsia magashegyi környezetének átalakulásáról nagyon keveset tudunk, holott több mint 100 millió ember élete közvetlenül függ a hegyekből érkező víztől.
Marsbéli tájat láthatunk Magyarországon
A gánti bauxitbánya egy letűnt kor emléke, ma pedig földtani parkkal és káprázatos színekkel várja a látogatókat.
Aggasztóan alacsony az antarktiszi tengerjég kiterjedése
2025-ben szeptember 17-én érte el legnagyobb kiterjedését az antarktiszi tengerjég, ám ez a mérések 47 éves adatsorában a harmadik legalacsonyabb.
Így születnek az Északi-tenger óriáshullámai
Az óriáshullámokat régen tengerészlegendának tartották, ma már tudjuk, hogy nagyon is valósak, és pusztításra is képesek, éppen ezért fontos, hogy előrejelezhetők legyenek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
