Ezért nem tisztult meg Delhi felett az ég

Azok számára, akik úgy vélik, hosszú ideje beavatkozunk az időjárásba a repülőgépekről szórt különféle anyagokkal, vagy épp ennek a konteónak a hazai, jégkármérséklős változatában hisznek, rossz hírünk van. Egy tényleges felhőmagvasítási kísérlettel próbálták repülőkről Delhi levegőjét befolyásolni – sikertelenül. A Nature járta körül, vajon miért is nem sikerült ez a beavatkozás, amelynek célja egyébként az volt, hogy a metropolisz rendkívül szmogos levegőjét az így keltett eső segítségével megtisztítsák.

A felhőmagvasítás olyan módszer, amelyben a légköri pára kicsapódását elősegítő mikroszkopikus szemcséket, kondenzációs magokat juttatnak a légkörbe. A mezőgazdasági jégkármérséklésben ez azt segíti elő, hogy a nagy méretű jégszemek helyett sok-sok egészen apró jöjjön létre, amelyek már nem verik el a termést, vagy teszik tönkre a növényzetet. (A módszer hátránya, hogy csak a helyben keletkező jégeső ellen hatékony, egy távolról besodródó szupercella, akár órákkal korábban kialakult nagy méretű jégszemeit nem tudja felaprítani.)

India kormánya felkérésére lefolytatott kísérletben, 2025. október 28-án az Indiai Műszaki Egyetem (IIT) kanpuri szakemberei két Cessna repülőgépre szereltek fel ezüst-jodidot, illetve nátrium-kloridot (konyhasót) a levegőbe juttató szerkezetet. Az volt a terv, hogy a vegyület hatására esőcseppekké kondenzálódik majd a légkörben lévő víz, és az kihullva kitisztítja a szmogot. A kormány és az egyetem szerint kis mértékben csökkentette a kísérlet a szmogot – azonban más szakemberek szerint ez az időjárásnak, és nem a felhőmagvasítási kísérletnek köszönhető.

Delhiben hosszú ideje minden télen állandóvá válik a fullasztó szmog. Ennek részint a város földrajzi elhelyezkedése az oka, részint pedig azok a légszennyező technikák (ipar, közlekedés, mezőgazdasági tarlóégetés), amelyek a szmog füstjét „biztosítják”, ezzel hatalmas egészségügyi károkat okozva.

A téli időszakban szinte állandó a szmog India jelentős területén, ami magában foglalja Delhit is.

Forrás: Wikimedia Commons

A felhőmagvasítási kísérletekről sosem született olyan egyértelmű bizonyíték, hogy képes volna esőt előidézni, levegő tisztítására pedig még soha nem is használták. Az bizonyos, hogy akkor lehet csak esőt létrehozni így, ha eleve párás, már kialakulóban lévő felhőkkel telt égbolton végzik el. Száraz levegőben egészen egyszerűen nincs, ami kicsapódhatna a mikroszkopikus szemcsékre, így képtelenség esőt „csinálni” is.

A kísérlet napján pedig pont ilyen száraz idő volt Delhi régiójában, ugyanis két távolabbi viharrendszer is elszippantotta a párás légtömegeket innen. Ez alapján a kísérletet irányító szakemberek is belátták, hogy felesleges újból próbálkozni, legközelebb csak akkor tesztelik a módszert, ha alkalmasabb időjárási körülmények lesznek.

Az azonban biztos, hogy az esőcsinálók nem fogják hosszú távon megoldani Delhi (vagy más terület) légszennyezettségi problémáját. Ezt csak úgy lehet, ha a szennyeződések forrásait korlátozzák. Delhi esetében ráadásul kimondottan a most is fennálló, a nyugalomba jutott légtömegek a szennyező anyagokat is felhalmozzák, így akkor a legkilátástalanabb a helyzet, amikor esővel se lehetne kimosatni a város légkörét. Ha egy normál, természetes eső érkezik, az pár napra képes csak megtisztítani a levegőt, utána újból a szennyeződések veszik át az uralmat.