Először merült ember a sarkvidék jege alatti hátsághoz

A Gakkel-hátság Grönland és a Kelet-Szibériai-tenger között húzódó, mintegy 1800 kilométer hosszú óceáni hátság, vagyis a tenger mélyén elhelyezkedő, távolodó lemezszegély alkotta hegylánc. Ez voltaképp a Közép-Atlanti hátság sarkvidéki folytatása, nem egészen önálló képződmény, ezt a Google Earth térképén gyönyörűen követni is lehet. A hátságról érdemes tudni, hogy ez bolygónk leglustább lemezhatára, a nyugati részén évi 13 millimétert, a keleti részén viszont csupán 6 millimétert tágul.

Egy kínai kutatásban nemrégiben számoltak be arról a kutatóútról, amelyet a Gakkel-hátság keleti, eddig nem látogatott régiójához vezettek. A hátság nyugati részét jobban ismerjük, néhány éve például az Aurora hidrotermális mezőt vizsgálták automata merülő járművel.

A hátság keleti részét egy modern, emberes merülő járművel, a Fentoucsö (angolos átírással Fendouzhe) nevű tengeralattjáróval látogatták meg. A kimondottan a nagy mélységekhez épített tengeralattjárón három fő utazhat, általában ketten a merülőhajót vezetik, és egy tudós kíséri őket. Mivel a hátsághoz eddig csak automata járművekkel merültek le, ez azt jelenti, hogy most először járt ember is közvetlenül az 5277 méteres mélységben. A kínai kutatók összesen 43 merülést hajtottak végre.

Ezzel Kína lett az első nemzet, amely képes volt a vastag jéggel borított Jeges-tengeren folyamatos, emberes, mélytengeri merüléseket végrehajtani.

A 98 napos küldetés során egy olyan tesztre is sor került, amelyben egy másik, szintén nemrégiben tervezett és épített kutató tengeralattjáró, a Csiaolung (Jiaolong) is együtt merült a Fentoucsövel. A teljes küldetésből 29 napot töltöttek a Gakkel-hátság vizsgálatával, ezen idő alatt 32 alkalommal merültek le a mélybe.

A munkálatok során azt is sikerült igazolni, hogy mind a kínai jégtörőhajó, mind pedig a nagy mélységre tervezett tengeralattjárók kiválóan üzemelnek sarkvidéki helyzetben, a 80 százalékos jégborítású területen. A kutatás során mind a felszíni, mind a tenger alatti világot megfigyelték, felmérések készültek az élőlényekről és a hátság geológiai jellegzetességeiről is.

A megfigyelések szerint a jobban ismert területhez hasonlóan a hátság keleti felén is lehetnek hidrotermális mezők, és hasonló bizarr élővilágnak is ad otthont. A kutatóút során kiemelt minták elemzése éveket vesz majd igénybe. Nemrég például egy 2021-es expedíció eredményeit elemezték, amelyben a hátság nyugati területén végzett automata merülésekkel gyűjtöttek információkat kanadai és norvég szakemberek.