A hajóútvonalak még a felhőket is befolyásolják

Az átlagember előtt kevésbé ismert, hogy a hajómotorok égéstermékei a repülők kondenzcsíkjaihoz hasonló felhők képződését segítik elő. Ezek a sávokban kialakuló felhők követik a hajók útvonalait és növelik a bolygónk fényvisszaverő képességét – azonban a pozitív hatás légszennyezettséggel is együtt jár. Mivel ez utóbbi a súlyosabb probléma, ezért is szabályozták évekkel ezelőtt, hogy milyen lehet a hajók által kibocsátott kéntartalmú szennyező anyag.

A változás jól mérhető: valóban javultak a levegőminőségi adatok, ám mellette kevesebb felhő is képződött. A felhőképződésnek, a felhők fényvisszaverése miatt jelenetős szerepük van a klíma alakulásában is. De pontosan mekkora? Erre a kérdésre kereste a választ a Floridai Állami Egyetem két kutatója.

A kutatáshoz egy nem igazán szerencsés esemény adott lehetőséget. A Vörös-tenger hajóforgalmát egy időre el kellett terelni, mivel a jemeni húszi milícia rakétákkal, drónokkal támadta a Szuezi-csatorna felé igyekvő hajókat. 2023 novemberétől a forgalom igen jelentős része a Vörös-tenger helyett Afrika déli csücskét, a Jóreménység-fokát megkerülve jutott el célállomásához.

Ez azt eredményezte, hogy az Atlanti-óceán déli régiója, ami különösen hajlamos az alacsonyszintű felhőzet képződésére, a hajóknak köszönhetően jelentős felhőzetnövekedést élt át. A mérhető változások segítségével az Atmospheric Chemistry and Physics folyóiratban tudtak a floridai szakemberek beszámolni a hajóforgalom légköri hatásáról.

A kutatók össze tudták így hasonlítani azt a helyzetet, amikor nem volt hajóforgalom, azzal, amikor volt, és ez utóbbi esetében a régi üzemanyaggal, illetve az új, kevésbé káros üzemanyaggal zajlót is. Arra jutottak, hogy a 2020-ban bevezetett új, kevesebb káros anyag kibocsátását eredményező üzemanyag-szabályozások hatására 80 százalékkal csökkent a kibocsátott kén mennyisége, és 67 százalékkal az égéstermékek miatt keletkező felhők mennyisége.

A hajók üzemanyagának égéstermékei miatt kialakuló fényes felhők jelentősen visszaverik a Nap sugárzását.

Forrás: Earth Observatory

Az égéstermékekben lévő kénvegyületek hatására olyan felhők képződnek, amelyek egészen apró cseppecskékből állnak, s ezek igen jó fényvisszaverők. Ennek köszönhetően látszik a hajózási útvonalak felett, néhány száz méteres magasságban, olyan sávos szerkezetű felhő, mint a repülők nagy magasságban kialakuló kondenzcsíkja. Az ilyen típusú felhők befolyásolják bolygónk energiamérlegét, azt, hogy a napsugárzás mekkora része érheti el a felszínt. Ezzel pedig a klímamodellek fontos részévé válnak.

Azonban igencsak sok bizonytalanság és változékonyság övezi az efféle, légszennyezés keltette változások klímahatását. Míg az üvegházgázok hosszú éveken, évszázadokon át a légkörben maradnak és kifejtik ott a hatásaikat, addig az aeroszolok, amelyek e felhőket létrehozzák, rövid, pár napos, de maximum pár hetes élettartamúak. Ez a rövid élettartam, valamint a felhőzet kiszámíthatatlan természete együttesen azt eredményezi, hogy a felhő-aeroszol kölcsönhatások az éghajlati előrejelzések egyik legbizonytalanabb tényezői lehetnek.

A kutatások már kimutatták, hogy a 2020-ban bevezetett előírások hatására már nagyobb cseppecskék alakultak ki, ám ezekből kevesebb lett. Ezek a felhők kevesebb napsugárzást is vernek vissza – épp emiatt ma is zajlanak a viták arról, hogy vajon volt-e ennek a változásnak köze a 2023-as és 2024-es Atlanti-óceánon tapasztalt tengeri hőhullámokhoz.

A fő kérdés pedig pont az, hogy mekkora hatása volt a felhőzet csökkenésében a kevesebb légszennyező anyagnak. Egyes szakemberek úgy vélik, alig 10 százalékos, mások szerint viszont hatalmas, akár 80 százalékos is lehet. E kérdést sikerült most a floridai kutatóknak tisztázni.

A légszennyezettség és a felhőképződés közt kapcsolatrendszer jellemzőit, hatásait ma még nagy hibahatárral tudjuk csak kiszámítani. A floridai eredmények csökkentik ezt a hibahatárt, vagyis pontosítják az előrejelzéseinket. Arra is felhívja a figyelmet a kutatás, hogy bár az emberi egészség érdekében egyszerűen elkerülhetetlen a szennyezőanyagok csökkentése, eddig is több tízezer idő előtti halálesetet lehetett elkerülni, ám ez a változás se marad következmények nélkül.