Égi jelenségek 2026. január első felében

Telihold 3-án este, a Jupiter mellett

A Jupiter mellett láthatjuk az év első teliholdját. A Hold még a napnyugta előtt negyed órával felkel, majd jó fél órára rá a Jupiter is felbukkan az északkeleti látóhatáron, 4,5 fokkal a Hold alatt. Később közelednek egymáshoz, éjfél felé már csak jó 2,5 fok választja el őket. Mivel a Jupiter igen nagy fényességű, ezért egyáltalán nem okoz problémát a két égitest együttes megfigyelése a telihold fénye ellenére sem.

A holdkelte ideje keleti határainknál 15:40, Budapesten 15:50, nyugaton 16:00. A Nap csak 13 perccel később nyugszik le, így teljes rálátás esetén tudunk olyan panorámafotót is készíteni, amelyen mindkét égitest látható – persze, ehhez a derült égbolt se árt. Ha ez 3-án délután nem sikerülne, másnap reggel ismét lesz rá lehetőség, napkeltekor.

Quadrantidák teliholdkor január 3/4-én

Az idei évben a Quadrantidák szokásosan igen rövid, néhány órás maximuma teliholdra esik. Bár a 22 óra körüli tetőzés alapvetően jó volna hazánk églesői számára, a holdfény nagyon sokat ront a megfigyelhető meteorok számán.

Ideális esetben egy hazai égre eső Quadrantida maximum nagy esemény, mivel ilyenkor abban a kb. 6 órában a közepes sebességű, nem túl nagy átlagos fényességű meteorokból óránként akár 90-100 is pottyanhat. Bár átlagot tekintve ezek nem túl fényesek, a nagy számok törvénye alapján néhány fényes mindenképp kerülne közéjük.

A raj radiánsa (a meteorok látszólagos kiindulási pontja) az esti órákban még alacsonyan jár, ilyenkor kevesebb meteor látszik. Azonban hajnal előtt (ahogy oly sok meteorrajnál) magasra jut már, ilyenkor volna a legtöbb hullócsillagunk. Nos, ez most nem várható.

Az ilyen alkalmakat se hagyjuk ki, ha épp derült idő van, és a január elején gyakran érkező viharos szél se nehezíti az észlelést. A maximum hazai időben 19 óra és éjjel 1 óra közti időszakra esik.

A radiáns este a Nagy Göncöl szekérrúdja végétől 15 fokra balra jár, éjjel 1-kor már szinte alatta. Vagyis amíg a maximum tart, még nem lesz nagyon magasan, ez kb. óránként 40-50 meteoros mennyiséggel járhat. Akár fotózunk, akár csak nézzük az égboltot, mindenképp úgy helyezkedjünk el, hogy a telihold fénye ne essen a látómezőbe.

Hold – Jászol-halmaz együttállás 4/5-én

A Jászol-halmaz halvány csillagaiból nem sokat lehet majd látni a nagyon fényes, 97 százalékos Hold mellett. Este kissé távolabb lesznek egymástól, ez valamelyest könnyíti a halmaz megpillantását, ám így is mindenképp érdemes egy kis távcsővel, binokulárral keresni. 20 óra felé a Hold alatt 3,5 fokkal lesz a halmaz, hajnal 3 felé a Hold már súrolja is a sok apró csillag alkotta csoportot.

Hold-Regulus együttállás 6-án este

A kelő Hold felett, kissé jobbra, jó másfél fok távolságban látszik az Oroszlán legfényesebb csillaga, a Regulus. A Hold még mindig nagyon kövér, 85 százaléka úszik a napfényben, így az együttállás nem lesz különösebben látványos. 20 óra után keressük a felkelő párost az északkeleti horizonton. Hajnalra a távolságuk közel 6 fokra nő majd.

Hold-Spica együttállás 11-én éjjel

A párost éjjel 1 óra felé láthatjuk egymáshoz legközelebb, a holdkelte idején még alig 2 fokra lesznek egymástól, a kelet-délkeleti horizonton, távolságuk hajnalra 3,5 fokra nő majd. A Hold ekkor 45 százalékos megvilágításban jár.

Már megfigyelhetjük a tavaszi állatövi fényt

Alkonyatkor a nyugati ég alján, ahogy halványodik az alkonypír, apránként feltűnik az állatövi fény ferdén derengő kúpja. Napnyugta után másfél órával már láthatjuk, ehhez derült időre, és fényszennytől mentes nyugati égre lesz szükségünk. A hónap első néhány napja a holdfény miatt nem alkalmas erre, de 6-án már próbálkozhatunk. Az állatövi fény a bolygók keringési síkjában lévő mikroszkopikus porszemcsékről verődik vissza, illetve szóródik. Azért nevezik állatövinek, mert a keringési síkot jelző csillagképek hagyományosan az állatövi csillagképek – a régmúlt csillagjósai ezek alapján végezték számításaikat, mivel látszólag e sávban „mentek” körbe az égitestek.