A pusztító Melissa hurrikánrekorder volt

A Melissa 2025. október közepén Nyugat-Afrika közelében született, majd az Atlanti-óceán nyugati medencéjének meleg vize felett vált trópusi ciklonná, s hamarosan hurrikánná. Október 27-én elérte a jelenlegi legnagyobb kategóriát, az 5-ös erősséget, így csapott le másnap Jamaica szigetére. Pusztítása nyomán több mint száz ember elhunyt, az anyagi károk sok milliárd dollárt tesznek ki.

Egy nemrég közzétett mérési eredmény alapján a Melissa tenger felett mért széllökése, 406 kilométer per órás (252 mérföld per órás) sebességgel letaszította az eddigi rekorder Megi tájfunt a trónról. Ez a széllökés mindössze egy mérföld per órával kisebb, mint a Földön valaha mért legnagyobb széllökés (Olivia ciklon Ausztrália partjainál, 253 mérföld per órás – 408 kilométer per órás – sebessége.

A széllökések sebessége mindig egy kiugró, pillanatnyi ideig tartó eseményt jelölő adat, míg a klasszikusan szélsebességként hívott mérés egy meghatározott időszak – hazánkban és a világ nagy részén 10 perc – átlagos szélsebességét jelenti

A NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) speciálisan a hurrikánok vizsgálatára felszerelt repülőgépe ezúttal is belerepült a szörnyeteg szemébe (lásd a fenti videón). Az ilyen repülések célja pont az, hogy méréseket végezzenek a hurrikánokon, olyan módszerekkel, amiket távérzékeléssel nem lehet elég nagy pontossággal elvégezni. E célból a repülőről szondákat is ejtenek a hurrikánba, amelyek, miközben átzuhannak a hurrikánon, rengeteg adatot gyűjtenek belőle. Egy ilyen szonda mérte a rekord széllökést most.

Egy ilyen szonda mérte a Melissa hurrikánban a rekord széllökést.

Forrás: Holger Vömel/ NSF NCAR

A szonda egy henger alakú műszer, amely egy aprócska ejtőernyővel felszerelve esik át a kiválasztott hurrikánon (vagy más extrém időjárási jelenségen). E szondákat 50 éve fejlesztették ki és használják az egyre modernebb változatait azóta is, a különféle időjárási események vizsgálatára. Egy nagy erejű, 4-es vagy 5-ös kategóriájú hurrikánon nem lehet kis magasságban átrepülni, vagyis pont onnan hiányoznak az adatok, ahol a legnagyobb a pusztító hatás – erre jelent megoldást az ilyen szonda.

A szonda által mért adatok műholdon keresztül jutottak el a Nemzeti Hurrikán Központba, ahol rögtön felmerült a gyanú, hogy rekord széllökést mért a műszer. Ahhoz, hogy az adatot hitelesíteni lehetett, felvették a kapcsolatot a szondát fejlesztő csoporttal, és velük is ellenőriztették a méréseket.

Ehhez egy dedikált szoftvert használnak a szakemberek, amely a minőség-ellenőrzésért felel. Ilyen vizsgálatban például azt ellenőrzik, hogy a mért adatok megfelelnek-e a fizikai törvényszerűségeknek, a hurrikánok ismert viselkedésének. Azt is ellenőrzik, hogy nem volt-e kimaradás a mérésekben.

Az ellenőrzések során semmiféle eltérést, anomáliát nem találtak, így a mért széllökés adat hitelesnek tekinthető.

A korábbi, szintén efféle szondával mért rekord 399 kilométer per órás volt. Gyanúsan rekord mérési adatok persze voltak még, ám az alapos ellenőrzések ezeket nem tudták hitelesíteni. A hurrikánok belsejében lejátszódó folyamatokról csak akkor alkothatunk megfelelően pontos képet, ha rengeteg adatot gyűjtünk.

Egy szonda másodpercenként 2-4 mérést végez, így a hurrikán egy szeletéről igen pontos adatsor gyűlik össze. Ha egyszerre több szondát ejtenek át a hurrikánon, akkor térbeli kép is alkotható ezekből. Az ilyen mérések mind azt segítik, hogy megfelelő előrejelzésekkel óvják a viharok útjában élő embereket. A Melissa sem „csak” száz embert ölt volna meg, ha nincsenek a pontos előrejelzések, és nem telepítenek ki sokakat már előre.