Túljuthatott a csúcson a kínai üvegházgáz-kibocsátás?

Kína felelős a világ összes üvegházgáz-kibocsátásának harmadáért, és úgy tűnik, ez 2025-ben érhette el a csúcsát, remélhetőleg innen csak csökkenni fog.

2024 tavaszától a kínai üvegházgáz-kibocsátás már stagnál, illetve egészen enyhén csökken, ez pedig már elég hosszú időszaknak tűnik ahhoz, hogy nagy bizonyossággal kijelenthessük: túljuthattak a csúcson. A Carbon Brief elemzése szerint a folyamat 2025. harmadik negyedévében is folytatódott. Mivel Kína a világ legnagyobb kibocsátója, ezért is rendkívül fontos, hogy csökkenjen az onnan származó üvegházgáz mennyisége.
Minek köszönhető a tetőzés?
Kína 2030-ra tűzte ki célul azt, hogy eléri a csúcsot az üvegházgáz-kibocsátása, azonban pillanatnyilag úgy tűnik, sikerült előrehozni a dátumot.
- Az elektromos áram iránti igény ugyan 6,1 százalékkal nőtt Kínában, ezt sikerült megújuló (szél és nap) energiából teljesíteni. A szélenergia 11 százalékkal nőtt, 61 GW új erőmű üzembe helyezése révén, a napenergia 46 százalékkal, 240 GW kapacitású új naperőmű révén.
- Kisebb mértékben nőtt a vízerőművek és az atomerőművek részesedése is az ország energiatermeléséből, emellett csökkent a széntüzelésű, ám nőtt a gáztüzelésű erőművek aránya.
- Némiképp a szénerőművek hatékonysága is nőtt, ez szintén csökkenti az energiaegységre számított kibocsátást.
- Mintegy 5 százalékkal csökkent a közlekedéshez köthető kibocsátás, részint annak köszönhetően, hogy nőtt az elektromos járművek részaránya.
- Csökkent az ingatlanok iránti kereslet, ennek hatására pedig mind a cementgyártás (és más építőanyag-gyártás), mind az acélgyártás visszaesett.
Vannak ellentétes irányú változások is
A vegyipar, finomított kőolajtermékek ágazata és a műanyagipar fokozta teljesítményét, ez mintegy 10 százalékos kibocsátás-növekedéssel járt. A műanyagipar nyersanyagainak nagy részét még mindig importálja Kína, ám a cél az, hogy hazai forrásból állítsák elő ezt is. Egyelőre a közlekedési célú kőolajtermékek csökkenésével felszabadult kapacitást igyekeznek műanyaggyártásra fordítani.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a nyári időszakban sokkal jelentősebben nőtt a villamos energia igény az egész éveshez képest. Ez a szezonális hűtési (légkondicionálás) igényekhez köthető, ami 10 év alatt harmadával lett magasabb.
Egy árképzési jogszabály változása miatt (ami felgyorsította a 2025-ben átadott erőművek építését) valószínűleg lassulni fog a szél- és naperőművek építésének tempója, ami azzal járhat, hogy az energiaszektor kibocsátása kissé nőni fog a következő években.
Nő a csomagolóanyagok felhasználása is. Ennek fő oka az online kereskedelem rohamos növekedése (2025 szeptemberéig 17 százalékkal!) és az étel házhoz szállítások növekedése. Ez utóbbi országon belüli probléma: nagyon sok az így felhasznált egyutas műanyag, például evőeszköz.
A politikai célok, vállalások szerint Kína 2035-re a „csúcs kibocsátás mennyiségénél” 7-12 százalékkal alacsonyabb kibocsátást tervez. Azonban ahhoz, hogy ez tartható legyen reálisan, sokan úgy vélik, még felfelé fogják tolni a kibocsátást, hogy „legyen miből” fájdalommentesen csökkenteni majd.
Még ha most úgy is tűnik, jó a helyzet Kínában, egyelőre igen távol vagyunk attól, hogy hosszú távú javulásról beszélhessünk, bőven van tennivaló.


































































































































































































