Égi jelenségek 2026. január második felében

Hajnali holdsarló és Antares 15-én

12 százalékos megvilágításban kel fel a sarló mintegy 4,5 fokra a Skorpió vörös főcsillagától, az Antarestől. A páros megpillantásához a délkeleti látóhatárra jó rálátást kell keressünk. Keleti határainknál 05:01-kor, Budapesten 05:13-kor, nyugaton 05:22-kor bukkan fel a horizonton a holdsarló.

Tőle jobbra, felfelé ragyog az Antares, amelyet szabad szemmel is jól láthatóan vörös színéről könnyen felismerhetünk. Kb. 6:30-ig a hajnalpír szép színei közt láthatjuk majd a párost, amelynek tagjai apránként távolodnak majd egymástól.

Vékony holdsarló 16-án hajnalban: a legdélebbi holdkeltét láthatjuk

Ezen a hajnalon 6,4 százalékos megvilágítással kel a sarló, majdnem egy órával később, mint előző nap. Keleti határainknál 05:58-kor, Budapesten 06:10-kor, nyugaton 06:18-kor bukkan fel a délkeleti horizonton.

Ezen a hajnalon kel a Hold az éves égi útja legdélebbi pontján. Mivel a szép hajnali fények eleve látványossá teszik a holdkeltét, érdemes lehet valamilyen szép tájképi elemmel együtt fotózni a sarló felbukkanását.

A holdmentes éjjeleken gyönyörködjünk a téli égbolt szépségeiben!

Január 15–22. között sötét estéket kapunk, 22-ét követően a hízóban lévő Hold az esti égen jár, de éjfél után még ekkor is sötét marad. Ez az az időszaka az évnek, amikor még nem túl rövidek az éjszakák, és még kora este belefoghatunk a csillagos égbolt megfigyelésébe. A jellegzetes téli csillagképek, mint a Bika, az Orion, a Nagy Kutya, az Ikrek, vagy épp az Oroszlán uralják az eget, mindegyik kimondottan fényes csillagokkal.

Habár a nyári égen végighúzódó Tejút derengő sávjának látványa lenyűgöző, a téli égen több a fényes csillag, és könnyebben azonosíthatók emiatt a csillagképek is. A hosszú téli estéken már sokkal korábban megjelennek az égen a csillagok, így több idő is jut a csodálatukra.

7 fotó

Ilyenkor már jól látszik alkonyat után az állatövi fény tavaszi változata, ezt a nyugati égen kereshetjük, persze nem árt fényszennytől távol lesni az eget. Az Ikrek derekát ékesíti a Jupiter is, mintha csak ékköves övcsat volna, ez az aktuális égbolt legragyogóbb fénypontja, magasan a keleti égen.

A délnyugati-nyugati ég alsóbb részén még látjuk a Szaturnuszt is, csillagkörnyezetében ez is kiemelkedik fényességével, de jóval halványabb a Jupiternél – a gyűrűs bolygó 22 óra előtt kicsivel nyugszik. Távcsöves megfigyelésekhez is és fotózáshoz is ideális ez az időszak, a rengeteg halmaz és a színes csillagködök ilyen időszakban a legkönnyebben megfigyelhetők, fotózhatók.

Alkonyi holdsarlók 20, 21, 22-én

Az alkonyi sarló kedvező láthatósági idejében járunk, szép időszak ez, érdemes egy kis időt fordítani Holdunkra, ilyenkor a legszebb!

20-án 3,3 százalékos megvilágítású vékony sarlónk lesz, amelynek megfigyeléséhez az ideális időpont keleti határainknál 17:00, Budapesten 17:15, nyugaton 17:30 – ekkor a sarló kb. 8 fokos magasságban jár az alkonypírban úszó délnyugati égen.

21-én a sarló már 8 százalékos megvilágításban jár, bár az előző napi időben is nekifoghatunk már az észlelésnek, ezen az alkonyon sötétebb égen is láthatjuk már égi kísérőnket, 18 óra felé.

22-én a sarló már elég duci lesz, 15 százalékos megvilágításban jár, ám még ilyenkor is nagyon csinos. Ezúttal a holdnyugtát érdemes figyelni, ami már teljesen sötétben játszódik le: keleten 20:31, Budapesten 20:43, nyugaton 20:53 lesz, ekkor már szinte pontosan a nyugati irányt jelzi a horizont alá lebukó Holdunk.

Hold-Szaturnusz együttállás 23-án

Mintegy 4,5 fokra jár egymástól a két égitest a kora esti égen, holdnyugta idejére a távolságuk 6 fokra nő majd. A Hold 24 százalékos megvilágításban jár, vagyis még nem túlzottan erős a fénye, a gyűrűs bolygót alatta kereshetjük. Mivel más hasonló fényességű objektum nincs a Hold közelében, nem tudjuk eltéveszteni se, melyik a Szaturnusz a sok fénypont közül.

Hold és Fiastyúk 27-én

Igen közeli randevút tart a nyílthalmaz és a 68 százalékos megvilágítású Hold ezen az estén. A halmaz északi peremén kúszik végig a Hold, és alig fél órára a Taygeta nevű csillagot el is takarja a halmaz fényesebb tagjai közül (és persze a halvány, szabad szemmel nem láthatók egy részét is). Ez a csillag a Hold még megvilágítatlan sávjában tűnik majd el kb. 22:43-kor, majd bukkan elő a megvilágított oldal mögül 23:13-kor (az ország különböző pontjain minimális eltéréssel játszódnak le az események).

Hold és Jupiter közelség 30/31-én éjjel

30-án alkonyatkor még 6,5 fokra, majd az éjszaka előrehaladtával egymáshoz egyre közelebb kerülnek, 31-én hajnalra már csak 2,5 fokra lesz egymástól a két égitest. A Hold 95 százalékos megvilágításban jár, ezért külön szerencse, hogy a Jupiter is igen fényes.