A szegény országokban rendszeresen tüzelnek műanyaggal

Sajnos itthon se ismeretlen dolog, hogy valaki a szemetet kénytelen eltüzelni, mert másféle energiaforrásra nincs pénze, ám számos országban ez sokkal de sokkal kiterjedtebb probléma. Az ausztrál Curtin Egyetem kutatói 26 országban végeztek online felmérést, olyan személyeket kérdeztek ki, akik a szegény negyedekben élőkkel szorosan együttműködve dolgoznak. Olyanokra gondoljunk többek közt, mint közösségi vezetők, orvosok, állami tisztségviselők, vagy szociális munkások, több mint ezer személy segítette információkkal a kutatókat.

Minden harmadik válaszadó beszámolt arról, hogy a környezetében műanyagot égetnek a lakosok, sok esetben személyesen is látják ezt, de néhányan még maguk is kénytelenek voltak megtenni.

Ez volt az első olyan felmérés, amelyben konkrét adatokat kaptak a szakemberek arról, hogy az emberek rendszeresen égetnek műanyag hulladékot. Nemcsak azért teszik ezt, hogy megszabaduljanak a szeméttől, hanem ezen főznek, ezzel fűtenek, ezt használják gyújtósnak, vagy épp a rovarok távoltartására.

Amikor a családoknak nincs anyagi lehetőségük a tisztább tüzelőanyagok megvásárlására, és amikor nincs szervezett hulladékgyűjtés, gyakran ez marad az emberek utolsó esélye arra, hogy valami energiához jussanak. Bármit elégetnek: csomagolóanyagot, nejlonszatyrot, palackokat – pusztán azért, hogy a háztartás energiaigényét fedezni tudják.

Sajnos ez a gyakorlat ráadásul jóval kiterjedtebb, mint eddig bárki is gondolta, gyakran a marginalizált közösségekben történik ez, így rejtve marad a megfigyelők előtt a súlyos környezeti és egészségügyi kockázatai ellenére. A sűrűn lakott területeken a mérgező vegyületekkel teli füst azt is veszélyezteti, aki maga nem éget műanyagokat, de a legsúlyosabb a házakon belüli hatás. A legnagyobb mértékben a nők, gyerekek, idősek és betegek szenvedték el ennek hatásait, vagyis azok, akik idejük jelentős részét töltik a falak közt.

A PVC elégetésével a rendkívül súlyosan mérgező dioxinok és furánok is a levegőbe jutnak, ezek felhalmozódnak a környezetben, a táplálkozási láncban. Befolyásolja az immunrendszer, az ivarszervek működését, és persze, amint ezt talán sokan tudják, rákkeltő is. Kétségbeejtő módon a PVC a harmadik leggyakrabban elégetett műanyag. A válaszadók 60 százaléka tisztában volt azzal, hogy ezek a toxikus vegyületek a vízbe, az élelmiszerekbe is beépülnek – ezt egyébként konkrét mérések is igazolták.

Sajnos egyelőre nincs remény arra, hogy a világunkban egyre nagyobb mennyiségben felhasznált műanyagokat kivezessük a használatból, csökkentsük a szemét mennyiségét. Arra sincs igazán remény, hogy a szegénységet olyan szintre csökkentsük, hogy ne szoruljon rá senki se a mérgező füstöt kibocsátó szemét égetésére. A kutatás arra szolgáltatott azonban adatokat, hogy legalább valami kiindulópont rendelkezésre álljon, ha valahol szeretnék csökkenteni e negatív hatásokat.