Vasfelhőt találtak a Gyűrűs-köd belsejében

A University College London és a Cardiffi Egyetem kutatói vezette csoport a Lant csillagképben lévő, jól ismert és látványos szépségű Gyűrűs-köd nevű objektumot vizsgálta meg. A munka során egy, a ködösség belsejében lévő, rúd alakú, vasból álló alakzatot találtak.

A mintegy 2500 fényére lévő ködösség egy élete végén járó csillagról ledobott, és azóta is táguló gázburok – Napunk néhány milliárd év múlva hasonló fázison esik majd át. Az MNRAS folyóiratban közzé tett eredmények szerint az erősen elnyúlt alakú vasfelhő tömege nagyjából annyi, mint a Marsé. A különös objektum hossza pedig kb. 20 ezerszer nagyobb, mint a Nap-Föld távolság.

A felfedezéshez a La Palma szigetén üzemelő William Herschel Telescope 4,2 méteres távcsövén működő WEAVE nevű spektrográf adott lehetőséget. A WEAVE segítségével a szakemberek a Gyűrűs-köd teljes területének fel tudták mérni a részletes színképét.

Bár a Gyűrűs-ködöt már sokféle módon, számos műszerrel vizsgálták, csak most először sikerült e ködösség teljes optikai hullámhossztartományt átfogó spektrumát összeállítani. Így pedig feltérképezték azt, hogy pontosan milyen elemekből is áll a ködösség.

A kutatók az adatelemzés közben vették észre az eddig sosem látott, ionizált vasból álló, hosszúkás képződményt a jól ismert köd belsejében. A kutatók szerint az egyelőre rejtély, miként is jött létre ez a rúd alakú vasfelhő, az okok felderítéséhez további, részletesebb vizsgálatokra lesz szükség. Elképzeléseik alapján két lehetséges helyzetet vázoltak fel a kutatók.

Az egyik szerint a vasfelhő arról árulkodik majd, hogy miként is dobta le magáról a csillag a ma ismert ködösséggé vált ionizált gázokat. A másik, ennél jóval izgalmasabb elképzelés az, hogy a vas a csillag tágulása során elpárolgott kőzetbolygó magjának maradványa lehet.

A rúd alakú képződményt bátran nevezhetjük vasfelhőnek, ugyanis igen ritkás részecskékből áll: a számítások szerint minden köbcenti térben 460 vasion található ebben a rúd alakú képződményben.

Jelenleg még sok adat hiányzik ahhoz, hogy bármi pontosabbat tudjanak állítani a szakemberek. Többek között fontos volna felderíteni, hogy a most detektált vas mellett találhatók-e más elemek is ebben az elnyúlt alakzatú felhőben.

Ha ezt ki tudják deríteni, akkor lehet majd azt is tudni, a két felvetés közül melyik irányban érdemes tovább vizsgálódni. Természetesen a kutatók már bele is fogtak a folytatásba, viszik tovább a most megismert adatok mentén a vizsgálatokat.

A WEAVE műszerrel számos másik, szintén az északi félteke egén látható objektum felmérése is zajlik. A kutatók szerint elképesztően szokatlan volna, ha a Gyűrűs-köd lenne az egyetlen olyan ködösség, amely efféle vasfelhőt tartalmaz. Bíznak benne a szakemberek, hogy a hasonló felfedezések azt is segítenek jobban megérteni, hogy pontosan honnan is származhat az a vas, amely ma többek közt a Földön is megtalálható.