Lenyűgöző földtani emlék látható középkori várromunk alatt

Magyarország területén ma nincsenek aktív tűzhányók, a táj ennek ellenére több helyen hordozza az egykori vulkanizmus nyomait. Ezen példák közül kiemelkedik a Salgótarján közelében magasodó, bazaltból felépülő, kúp formájú hegy, a Salgó – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.

A vulkáni kúp a kitörések megszűnése óta eltelt több millió év során erősen lepusztult, a laza törmelékes és tufás kőzetek nagy része eltűnt, miközben a keményebb bazalt kipreparálódott, így ma jól tanulmányozható a vulkán belső szerkezete.

Vulkáni múltról árulkodik a Salgó

A Salgó 625 méter magas, és legszembetűnőbb földtani jelensége a függőleges, oszlopos megjelenésű bazalt. Ezek a bazaltoszlopok egy mintegy 5,3 millió évvel ezelőtti, pliocén eleji kitörés során alakultak ki. A vulkáni működés két fő szakaszban zajlott:

• először robbanásos kitörések hoztak létre hamuból és törmelékből álló gyűrűs sáncot;
• majd ezt töltötte ki a későbbi fázisban felnyomuló bazaltláva, amely kihűléskor oszlopokra tagolódott.

Az erózió később lepusztította a könnyebben málló peremanyagokat, így ma a vulkáni kürt kitöltése látványosan feltárul. A kúp lábánál az elmúlt mintegy 2,5 millió év során kőtenger és kőfolyás halmozódott fel a lejtőtörmelékből.

A hegy további jellegzetessége már kulturális vonatkozású: tetején egy középkori vár romjai láthatóak.