Lemerültek a Hévízi-tó rejtett üregeihez

Különleges kutatás zajlott a Hévízi-tó mélyén: a szakemberek most először próbálták centiméteres pontossággal bemérni a tó alatt húzódó karsztos üregek bejáratait – számol be a Hévízi TV. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai búvárok segítségével az öt, nyugati partfalnál található barlang helyzetét rögzítették. A cél, hogy ezek hivatalosan is bekerüljenek az országos barlangnyilvántartásba.

A Hévízi-tó önmagában is geológiai különlegesség: a legtöbb melegvizes tóval ellentétben nem vulkanikus eredetű, hanem tőzegmedrű forrástó. A természetvédelmi területet 1993-ban hozták létre, majd 2006-ban tovább bővítették, így ma már mintegy 60 hektárt foglal magában.

Samu Zoltán Tamás, a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő természetvédelmi koordinátora szerint a tó aljában már ismert volt a forrásbarlang, és tudtak az öt nyugati oldalsó ágon található üregről is, most ezek pontos felmérése zajlik. Hozzátette: a barlangok kezelése a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik.

Hogyan végzik a Hévízi-tó kutatását?

A vizsgálat a barlangok hónapjához kapcsolódott, és nemcsak a járatok feltérképezésére, hanem a tó forrásrendszerének jobb megértésére is irányult. Ancsin Gergely földtudományi szakember kiemelte: a Hévízi-tó egy karsztos tölcsérüreg, amelynek alján, mintegy 40 méter mélyen nyílik egy több mint 10 méteres barlang. Ez táplálja a tavat, de a mederben további üregek is találhatók.

A beméréshez látványos, de precíz módszert alkalmaztak: a búvárok egy levegővel töltött, függőlegesen lebegő bóját engedtek fel a barlangbejáratoktól, amelynek felszínre érkező pontját GPS-szel rögzítették. Sinka Gábor természetvédelmi őr szerint a bója mindig függőleges marad, így pontosan jelzi a bejárat helyét.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy a Hévízi-tó alatt húzódó, eddig kevéssé ismert karsztos rendszer – még a part menti „pletykapadok” alatti üregekkel együtt – hivatalosan is felkerüljön Magyarország barlangtérképére.