Iráni háború: két hét alatt elérték Izland éves kibocsátását

Egy új elemzés alapján az Irán elleni amerikai–izraeli háború jelentős klímakárosító hatással jár – számol be a The Guardian. Az adatok azt mutatják, hogy a konfliktus gyorsabban meríti ki a globális szén-dioxid-emissziós keretet, mint a 84 ország legkisebb kibocsátású ország együttvéve. A számítások szerint a háború az első 14 napjában 5 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátást okozott.

A szakértők aggódnak, hogy az erőművi infrastruktúrát, katonai bázisokat, polgári területeket és egyéb helyszíneket érintő támadások a közvetlen hatások mellett jelentős környezeti károkat is okoznak. Nem ez az első vizsgálat, amelyik ilyen következményeket próbál felmérni, korábban az élelmezési hatásokat is elemezték.

Patrick Bigger, a Climate and Community Institute munkatársa és a csapat tagja szerint minden finomítótűz és tartályhajó-támadás emlékeztető arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra épülő geopolitika összeegyeztethetetlen az élhető bolygóval. „Ez a háború ismét megmutatja, hogy a klímaválságot a leggyorsabban úgy lehet felerősíteni, ha hagyjuk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok érdekei diktálják a külpolitikát” – mondta.

Hogy Irán és a Közel-Kelet miért ennyire gazdag az olajban, arról itt írtunk részletesen.

Miért ekkora a kibocsátása az iráni háborúnak?

Az amerikai és izraeli fél azt állítja, hogy több ezer célpontot bombázott Iránon belül, Izrael pedig további több száz célpontot támadott meg Libanonban. A helyi beszámolók az infrastruktúra kiterjedt pusztulásáról szólnak.

A becsült kibocsátás legnagyobb része a megsemmisült épületekhez kötődik. Az iráni Vörös Félhold szerint eddig nagyjából 20 ezer polgári épület sérült meg, az új elemzés a szektorból származó teljes emissziót 2,4 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre (CO2e) teszi.

A második legnagyobb tételt az üzemanyag jelenti: az amerikai nehéz bombázók Anglia nyugati részéről érkeznek. Az első 14 napban a repülőgépek, a támogató hajók és járművek 150–270 millió liter üzemanyagot fogyasztottak, ami összesen 529 ezer tonna CO2e-kibocsátásnak felel meg.

A harmadik helyen a megsemmisült katonai felszerelések állnak – az első két hétben az Egyesült Államok négy repülőgépet vesztett, míg Irán 28-at, 21 hadihajót és körülbelül 300 rakétavetőt. A számítások alapján ez további 172 ezer tonnát jelent.

Mindezekhez adódnak hozzá a bombák, rakéták és drónok. A vizsgált időszakban az gyesült Államok és Izrael több mint 6000 célpontot bombázott Iránon belül, míg Irán körülbelül 1000 rakétát és 2000 drónt indított, emellett 1900 elfogórakétát is felbocsátott. Ez 55 ezer tonnányi emissziót idézhetett elő.

Izland éves kibocsátásának felel meg

Összességében a konfliktus első 14 napja mintegy 5,05 millió tonna CO2e-kibocsátást eredményezett. Ez egy évre vetítve 131,43 millió tonnának felel meg, vagyis nagyjából annyinak, mint egy közepes méretű, fosszilis tüzelőanyag-intenzív gazdaságé, például Kuvaité. Az érték nagyjából megegyezik a 84 legalacsonyabb emissziójú ország összkibocsátásával.

„Arra számítunk, hogy a kibocsátás a konfliktus előrehaladtával gyorsan növekedni fog, főként azért, mert riasztó ütemben támadják meg az olajlétesítményeket” – húzta alá Fred Otu-Larbi, a Ghánai Energia- és Természeti Erőforrások Egyetemének szakértője és a tanulmány társszerzője. „Azt tényleg nem engedhetjük meg magunknak, hogy két hét alatt elégetjük Izland éves kibocsátását” – tette hozzá.

Bigger szerint félő, hogy a háború okozta, a fosszilis energiahordozók ellátásában tapasztalt zavarok további lelőhelyek megnyitásához vezethetnek. „Ez a háború azzal a kockázattal jár, hogy egy újabb generációt kötelez a szén-dioxid-függőségre” – mondta.