Égi jelenségek 2026. április második felében

Vénusz és Fiastyúk az alkonyi égen a hó utolsó hetében

Április 20-át követően a ragyogó Vénusz egyre közelebb kerül a Fiastyúkhoz, és a hó végéig szépen elhalad a közelében. Igazán nagy közelségbe nem kerülnek, de talán nem is akkora baj ez, mivel tájjal nagyon jól komponálható együttállás-sorozatra számíthatunk. 23-án a Vénusz az Uránusz közvetlen közelében, tőle picit több mint fél fokra kereshetjük (ehhez binokulárt használjunk, hisz az Uránuszt nem lehet szabad szemmel látni).

Ekkor – és még a következő 2 estén is – a Vénusztól 3 fokos távolságban lesz a Fiastyúk. Miközben a Vénusz egyre magasabban jár az ég alján, a Fiastyúk egyre hamarabb nyugszik, így távolodni fognak egymástól. A hónap utolsó estéjén már 7 fokra lesznek. Azonban bármelyik estén érdemes lehet megörökíteni a párost, akár a szép tavaszi tájjal, akár kisebb tereptárgyakkal együtt.

Hajnali holdsarló 15-én és 16-án

Nehezen megfigyelhető, ám annál szebb sarló vár a korán kelőkre a hónap közepén. 15-én a sarló már a navigációs szürkületben, vagyis meglehetősen világos égen bukkan fel a keleti horizonton, 7,2 százalékos megvilágításban. A holdkelte ideje keleti határaink közelében 04:40, Budapesten 04:51, nyugaton 05:01 lesz, nagyjából egy órával a napkelte előtt. A vékony, de még jól látható sarlót a földfény teljes koronggá egészíti majd ki, ami a pirkadati fényviszonyokban vöröses-sárgás árnyalatú lesz.

16-án már csupán 2,5 százalékos megvilágítású sarlót kereshetünk, és még világosabb lesz az égi háttér is, ilyenkor elkél a binokulár, már csak háromnegyed óránk lesz napkeltéig. A keleti határainknál élők 04:56-kor, Budapesten 05:08-kor, nyugaton pedig 05:18-kor számíthatnak az érdeklődők a holdkeltére. Bár nem sokkal a Hold után a Mars és a Merkúr is fel fog kelni, ezeket a halvány fényű bolygókat fizikai képtelenség lesz megpillantani a világos horizonton, napkelte előtt kicsivel.

Ideálisan megfigyelhető alkonyi holdsarló 18-án

2,2 százalékos sarlót kereshetünk az alkonyi égen ezen a napon. A sarló kimondottan magasan áll, ezért igen jól megfigyelhető lesz a cérnavékony volta ellenére. Mivel ekkor már az óraállítás után járunk, ezért jó későn megy le a Nap, és ráérünk 20 óra után holdvadászatra indulni.

A sarlóhoz ideális időpont a keleti határainknál 20:15, Budapesten 20:27, nyugaton 20:36 lesz, ekkor Holdunk 8-9 fokos magasságban jár az északnyugati ég alján. Érdemes lesz megvárni a holdnyugtát is (ehhez az időponthoz egy órát kell hozzáadni), már csak azért is, mert a nyugvó sarló felett a ragyogó Vénuszt és a kissé fentebb derengő Fiastyúkot is megfigyelhetjük.

Esetleges meteorok 18-án

Ezúttal nem egy szokványos, visszatérő meteorzápor érkezik, hanem egy egyébként meteorokat nem adó üstökös, a 249P/LINEAR 1969-es látogatása során elhullajtott porszemeivel találkozhat Földünk. Ez tehát átmeneti, egyszeri esemény, és gyakorlatilag semmit se lehet tudni róla – azon túl, hogy a modellszámításokban felvetődött a lehetősége. Az esemény magyar idő szerint délután 4-5 körüli időre várható, ám – hangsúlyozva a rendkívüli bizonytalanságot – azért kora este még nem kizárt, hogy valami a mi egünkre is juthat belőle. Igazi, elvetemült meteorvadászoknak való esemény!

Az esetlegesen előforduló meteorok igen lassúak lehetnek, és déli-délnyugati égrészen látszó Szűz csillagkép alfája, a Spica alatti égrész lehet a látszólagos kiindulási pontjuk. A modellszámításokban néhány tucatnyit említenek – ám ez a radiáns alacsony állása miatt nálunk optimális esetben is csak óránként 4-5 meteor lehet.

A holdsarló és a Fiastyúk alkonyi randevúja 19-én

Talán a tavaszi időszak legszebb égi eseményét láthatjuk ezen az alkonyon: a 7,3 százalékos holdsarló áthalad a Fiastyúk peremén, ám a csillagfedésre még nappali, világos égen kerül sor. Sebaj, annál szebb lesz napnyugta után, a fokozatosan sötétedő égen megpillantani közvetlenül a sarló alatt a halmaz pislákoló csillagait!

Nagyjából egy órával napnyugta után már kezdenek felderengeni a halványabb csillagok is, ám ekkor a horizont még pirosas. A Hold-Fiastyúk kettőse alatt kb. 6 fokkal a Vénusz ragyog, és plusz egy órát élvezhetjük e három gyönyörű égi objektum együttesét az égen. A Vénusz nagyjából 22 óra felé nyugszik le, a Hold pedig még egy órával később.

Áprilisi Lyridák 21/22-én

Az év első komolyabb meteorraja a Lyridák, amelynek maximumát 21/22-ére várják. A rajtagok egész éjszaka megfigyelhetők, sötétedéskor már felkel a radiáns (a Lyra vagyis Lant csillagkép közelében), ám a hajnal előtti időszakban jár igazán magasan. A Hold sokat nem fog zavarni, bár már 26 százalékos megvilágításban jár, mire a radiáns magasra emelkedik, addigra a Hold pont lenyugszik majd. A hajnal előtti órákban, óránként 10-12 meteor villanhat fel az égen (este ennél kevesebb).

A Lyridák meteorjai közepesen gyorsak, de viszonylag gyakoriak köztük a nagy fényességűek, ezért talán érdemes lesz figyelni rájuk. Nem utolsó sorban ekkor már a Tejút is gyönyörűen látszik, így ha az időjárás kegyes lesz hozzánk, érdemes lehet hajnal előtt pár órát az ég alatt tölteni!

Hold-Jupiter együttállás 22-én

Az esti órákban még 3,5 fokra lesz egymástól a két égitest az Ikrek csillagkép hasában, ám holdnyugta előtt már csak jó 2 fok választja el őket egymástól. A Hold 37 százalékos megvilágításban jár, vagyis már elég erős lesz a fénye, ám szerencsére ez nagyon nem zavarja a ragyogó Jupiter láthatóságát. Az este során a négy Galilei-holdat is megfigyelhetjük, természetesen ehhez legalább egy jó binokulárra szükség lesz.

Hold-Regulus együttállás 25/26-án éjjel

Az Oroszlán főcsillaga, a kékesfehér Regulus, és a 70 százalékos Hold randevúját figyelhetjük meg ezen az éjjelen. Este még több mint 3 fokra járnak egymástól, ám kora hajnali holdnyugta előtt már csupán fél fok választja el őket. Azonban valószínűleg jobban lehet látni a Regulust a fényes hold mellett, amíg távolabb vannak egymástól, így most emiatt ne halasszuk hajnalra a megfigyelést.