Jégkorszaki kövületek hevertek egy barlangi patakban
A felfedezés segíthet jobban megérteni a közép-texasi régió múltját.
Egy új tanulmány alapján elveszett jégkorszaki ökoszisztémára bukkantak egy texasi barlangban – számol be a Live Science. A kutatók egy rejtett patakban dolgozva különböző kihalt, az utolsó glaciális viszonylag melegebb időszakában élt állatok kövületeit tárták fel.
Miket találtak a texasi barlangban?
A lelőhely ritka bepillantást enged a texasi középvidék fosszilis leletanyagának egy hiányos részébe. „Már pusztán a kövületek bősége és az azok által képviselt állatok is igazán izgalmasak voltak” – mondta John Moretti, a Texasi Egyetem (Austin) munkatársa.
Moretti és John Young, egy helyi barlangász 2023-ban a San Antonio közelében található Bender-barlangot térképezték fel, amikor felfedezték a fosszíliákat. A rendszer nehezen megközelíthető, és egy földalatti patak folyik rajta keresztül, ezért a paleontológusok eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyták.
A leletek az iszapban hevertek, a páros a derekukra erősített táskákba szedték össze az első darabokat. 2023 és 2024 között összesen hat expedíciót folytattak a barlang 21 területén, és többek között egy óriási lajhár karmát, mamutfogakat és tevefélék csontjait találták meg. A legizgalmasabb felfedezések közé tartoznak a Holmesina septentrionalis nevű ősi taturokon, valamint a Hesperotestudo óriásteknősnemzetség maradványai.
Egyelőre nem tudni, milyen idősek a leletek
Utóbbiak megtalálása azért érdekes, mert ezeket az állatokat eddig nem ismerték a korabeli régióból. A közép-texasi jégkorszaki lelőhelyek alapján korábban kialakított kép szerint az éghajlat nem lett volna alkalmas sem a teknős, sem a tatuszerű fajnak.
A feltételezés szerint az állati maradványok a felszínről, árvizek során mosódtak be a barlangba. Ha valóban ez a helyzet, akkor az egyedek egy melegebb időszakban élhettek, nagyjából 100 ezer évvel ezelőtt. A csontok korát egyelőre nem tudták meghatározni, mivel az ásványi anyagokban gazdag víz megsemmisítette az ehhez szükséges kollagénfehérjéket.
A szakértők most a fosszíliákon képződött kalcitkéreg datálásával próbálja elhelyezni időben a leleteket. Az adatokból elvileg minimális kort határozhatnak meg.
Égi jelenségek 2026. május második felében
Holdsarlóval kezdődik és teliholddal végződik az időszak, már szépen megfigyelhető a nyári Tejút, hajnali és alkonyi holdsarlókat is láthatunk, és együttállásokra is érdemes lesz rápillantani.
Apránként nyeli el a föld Mexikóvárost
Friss műholdas adatok mutatják meg a Mexikóvárost sújtó talajsüllyedés mértékét.
Eltérnek légköri hatásaikban Kanada és Alaszka erdőtüzei
Bár a tüzek mindkét helyszínen üvegházgázok kibocsátásával járnak, a kanadai területen ezt egy másik folyamat képes ellensúlyozni.
A francia Riviérán is lehet katasztrofális cunami
Bár a pusztító cunamik jelenségét általában a Csendes- és az Indiai-óceán partvidékéhez kötjük, a vizsgálatok azt mutatják, jobb, ha a Földközi-tenger lakói is felkészülnek rá.
A klímahelyzet fokozódik: Európa kétszer gyorsabban melegszik a világátlagnál
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az emberi okra visszavezethető klímaváltozás magát az embert és a biológiai sokféleséget is veszélyezteti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
