Eltérnek légköri hatásaikban Kanada és Alaszka erdőtüzei

Egyszerű helyzetnek tűnhetnek az erdőtüzek, hisz mindannyian jól tudjuk, a füsttel a légkörbe kerülő üvegházgázok fokozzák a felmelegedést. Mint oly sokszor, a helyzet azonban ennél bonyolultabb. Nemrégiben egy holland vezetésű kutatócsoport az északi sarkvidék tűzvészeit vizsgálta át. Arra voltak kíváncsiak, pontosan milyen a kapcsolat a klímával, és miféle hosszabb távú hatásai vannak az erdőtűznek. A kutatás eredményei a Nature Geoscience folyóiratban láttak napvilágot.

Úgy tűnik, hogy az északi erdőtüzek esetében jelentős szerepe van a pontos helyszínnek, helyi körülményeknek abban, hogy melegít vagy hűt-e a tűzvész.

Az északi sarkvidéki régió az egyik leggyorsabban melegedő a bolygónkon, ráadásul az ottani tüzek gyakoribbá, intenzívebbé is váltak az utóbbi évtizedekben. A kutatók 2001 és 2019 között vizsgálták az alaszkai és nyugat-kanadai erdőtüzeket, de nemcsak a közvetlen kibocsátásokat vették figyelembe, hanem minden fontos utóhatást is.

Az égés során felszabaduló üvegházgázok mellett a füst részecskéit, a fagyott talaj olvadását, a felszíni albedó (hó fényvisszaverő képességének) változását, valamint az erdők regenerálódását is beszámították. Ezeket az adatokat egyetlen közös mutatóba sűrítették, amely azt fejezi ki, hogy a tüzek összességében melegítik vagy hűtik-e a klímát, egy 70 éves időtávon.

Arra jutottak, hogy Alaszkában kis mértékű melegedést, ám Kanadában kis mértékű lehűlést okoznak a tüzek. A kutatók ezt nem hőmérsékleti adattal, hanem a felszínt elérő besugárzással adták meg. Ennek az az egyszerű oka, hogy egyes hatások csak helyben, vagy regionálisan érvényesülnek, míg más hatások globálisak.

Ha Alaszkát és Kanadát együttesen vizsgálták, akkor a két térség tüzei együttesen egészen gyenge hűtő hatást eredményeztek. Fontos megjegyezni, hogy eléggé nagy számítások bizonytalansága, és az egyes konkrét helyszínek közt igen nagy különbség is lehet.

Az okok összetettek, több folyamatnak is szerepe van a besugárzásban. Az üvegházgázok melegítő hatása jól ismert, ez a hatás ráadásul globális és tartós. Azonban a leégett erdők helyén világosabbá válik a felszín, a hótakaró is jobban látszik, ez pedig több beérkező fényt ver vissza, azaz hűt – ráadásul ez a változás akár évtizedekig is kitart.

Szintén enyhén hűtő hatású, de csak rövid távon a légkörbe került füstszemcsék sokasága. Alaszkában a tüzek hatására olvadó permafroszt inkább melegedést okoz, Kanadában a felnyílt táj hótakarója hűt. Számos további, apróbb részlet is befolyásolja a hatásokat még.

A jövő azonban több kihívást is tartogat. Az általánosságban csökkenő hótakaró miatt a most még fennálló hűtő hatás is lecsökken. Emellett a melegebbé és hosszabbá váló nyarak még több, még intenzívebb tűzvészt hoznak majd. A permafrosztból felszabaduló anyagok tovább fokozzák a felmelegedést. A jelenlegi eredményekben bemutatott hatások valószínűleg megváltoznak mindezeknek köszönhetően.