Apránként nyeli el a föld Mexikóvárost
Friss műholdas adatok mutatják meg a Mexikóvárost sújtó talajsüllyedés mértékét.
Újonnan nyilvánosságra hozott műholdas adatok alapján évente közel 25 centimétert süllyed Mexikóváros – számol be a ScienceAlert. A metropolisz ezzel a világ egyik leggyorsabban roskadó nagyvárosa.
A mintegy 20 milliós agglomerációval rendelkező Mexikóváros egy egykori tómederre épült, ami eleve instabillá teszi a felszínt. A problémát az emberi tevékenység súlyosbítja: a túlzott talajvízkinyerés és a folyamatos városfejlődés miatt a mélyben húzódó víztartó rétegek összeesnek. Ennek következtében a város évszázadok óta süllyed, és számos történelmi épület, köztük a 16. századi eredetű Mária Mennybemenetele székesegyház látványosan megdőlt.
A jelenség nemcsak esztétikai probléma, hanem komoly károkat is okoz. „Érinti Mexikóváros kritikus infrastruktúráját, így a metróhálózatot, a csatornarendszert, az ivóvízellátást, a lakóépületeket és az utakat is” – mondta Enrique Cabral, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem munkatársa.
Így nyeli el a föld Mexikóvárost
A legfrissebb adatokat a NISAR szolgáltatta, amely a NASA és az Indiai Űrkutatási Szervezet közös projektje. A műhold 2025 októbere és 2026 januárja között folytatott mérései alapján egyes városrészek, így a repülőtér és a Függetlenség-emlékmű környéke havonta akár 2 centimétert is süllyednek.
Paul Rosen, a NISAR kutatója szerint a műholdas megfigyelések nemcsak a felszíni változásokat mutatják meg, hanem arról is árulkodnak, mi történik a mélyben. A cél, hogy a jövőben akár épületszintű pontossággal is követni lehessen a mozgásokat.
A szakértők abban bíznak, hogy a technológia világszerte segíthet majd a természeti kockázatok, például földrengések, vulkánkitörések vagy a klímaváltozás hatásainak nyomon követésében. Mexikóváros esetében azonban már most kulcsfontosságú lehet a probléma kezelésében.
A süllyedés mértéke egészen drámai, egyes becslések alapján az elmúlt évszázadban a város több mint 12 métert veszített a magasságából. A szakértők szerint a hosszú távú megoldás első lépése a folyamat pontos megértése.
Feltárták az Uránusz külső gyűrűinek összetételét és eredetét
A legújabb űrteleszkópos megfigyelések új részleteket tártak fel az Uránusz eddig alig ismert halvány gyűrűiről.
Égi jelenségek 2026. május második felében
Holdsarlóval kezdődik és teliholddal végződik az időszak, már szépen megfigyelhető a nyári Tejút, hajnali és alkonyi holdsarlókat is láthatunk, és együttállásokra is érdemes lesz rápillantani.
Eltérnek légköri hatásaikban Kanada és Alaszka erdőtüzei
Bár a tüzek mindkét helyszínen üvegházgázok kibocsátásával járnak, a kanadai területen ezt egy másik folyamat képes ellensúlyozni.
A francia Riviérán is lehet katasztrofális cunami
Bár a pusztító cunamik jelenségét általában a Csendes- és az Indiai-óceán partvidékéhez kötjük, a vizsgálatok azt mutatják, jobb, ha a Földközi-tenger lakói is felkészülnek rá.
A klímahelyzet fokozódik: Európa kétszer gyorsabban melegszik a világátlagnál
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az emberi okra visszavezethető klímaváltozás magát az embert és a biológiai sokféleséget is veszélyezteti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
