Miért nincs egyetlen híd sem a világ leghosszabb folyóján?

Az Amazonas nemcsak a világ leghosszabb, hanem az egyik legismertebb folyója is: a Perun, Kolumbián és Brazílián át kanyargó fő ág 6400 kilométer hosszú, és tágabb régiója a világ egyik leglenyűgözőbb biodiverzitási forrópontja. Elsőre meglepő lehet, de a folyón egyetlen hivatalos híd sem ível át – írja az IFLScience.

A szakértők szerint az egyik fő ok a kereslet hiánya. Walter Kaufmann, a Zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Intézet munkatársa szerint a fő ok egyszerűen a kereslet hiánya. Az Amazonas-medence nagy része ritkán lakott, az infrastruktúra fejletlen, és sok helyen még utak sincsenek. Jó példa erre Macapá városa, amelynek több százezer lakosa van, mégsem vezet oda közút Brazília más részeiből – a közlekedés fő útvonala maga a folyó.

A másik ok a mérnöki kihívás. Az Amazonas vízszintje az esős évszakban akár 9 métert is emelkedhet, szélessége pedig extrém módon változik, néhány kilométerről akár több tíz kilométerre is kitágulhat. Ráadásul hatalmas, növényzettel borított úszó „szigetek” – úgynevezett matupák – sodródnak rajta, amelyek komoly veszélyt jelentenének bármilyen híd szerkezetére.

Nagyon nehéz az esőerdőben infrastruktúrát építeni

Az esőerdő maga sem kedvez az építkezésnek. A talaj puha és kiszámíthatatlan, a sűrű növényzet és az intenzív csapadék pedig gyorsan tönkreteszi az emberi létesítményeket. Nem véletlen, hogy a térségben sok egykori település nyomai szinte teljesen eltűntek a dzsungelben – igaz, egyes maradványok mind a mai napig kimutathatók.

Segítsd te is a National Geographic munkáját! A Google új, Preferred Sources funkciója lehetővé teszi, hogy a Google-fiókkal rendelkező felhasználók megjelöljék preferált, megbízható hírforrásaikat. Magazinunk számára nagy segítséget jelentene, ha minél többen a National Geographicot is ezek közé választanák.

Ha támogatnád munkánkat, jelentkezz be Google-fiókodba, majd az alábbi linkre kattintva jelöld meg a National Geographic oldalát preferált forrásként!

Az évek során akadtak próbálkozások az infrastruktúra komolyabb fejlesztésére. A BR–319-es autóutat például az 1970-es években építették, de folyamatos romlás és a magas fenntartási költségek miatt végül felhagytak vele.

Ugyan az Amazonas fő ágán nincsenek hidak, a legnagyobb bal oldali mellékfolyón, a Rio Negrón akad. A Journalist Phelippe Daou híd Manaus közelében található, ennek kialakítását korábban sok kritika érte a lehetséges erdőirtás miatt.

Az amazonasi hidak építése ellen az egyik legfontosabb érv éppen a környezeti kockázat. A különféle vizsgálatok alapján a térségben az erdőirtások 95 százaléka utak közelében történik, mivel ezek hozzáférést biztosítanak a fakitermeléshez és más ipari tevékenységekhez. Éppen ezért sok kutató, illetve természet- és környezetvédő abban bízik, hogy a folyó még sokáig híd nélkül marad.