Űrből látszik igazán a Szahara szeme

A Richat-képződmény leginkább a világűrből, vagy nagyobb magasságban szálló repülőről látszik. A 45 kilométer átmérőjű szerkezet egyeseket céltáblára emlékeztet, mások idegen lények tevékenységét látták a szabályosnak tűnő objektum hátterében.

A helyszínt az 1930-as években írták le először, ám igazi jellemzőit csak az űrhajózás korában ismertük meg. Az 1960-as években derült ki, hogy koncentrikus gyűrűkből áll ezeket a felszínről nem lehet észrevenni. 1965-ben Ed White és James McDivitt, a NASA űrhajósai (Gemini IV.) hívták fel fotójukkal a figyelmet rá, és azóta is az űrhajósok egyik kedvelt tájékozódási pontja.

Nemrégiben az Earth Observatory mutatott be egy űrfelvételt (nyitóképünk), amelyet a Landsat-8 és -9 műholdak 2026. március 5-én, illetve 6-án készült képeiből állítottak össze.

A képződmény létrejötte két ősi eseményhez köthető. Elsőként kb. 230 millió éve létrejött gabbró (A földkéreg mélyén megszilárdult magmás kőzet) nyomult be a terület alá. Jó 100 millió évvel később egy újabb mélységi aktivitás, alulról érkező nyomó hatás miatt ezek a régebbi rétegek felboltozódtak.

Ezzel létrejött a gyűrűs szerkezet, amelyet az azóta eltelt időben az erózió szelektív pusztító munkája a mai állapotúvá faragott. A felszínen látható magmás kőzetek a jó 200 millió éves gabbró erodált maradékai. E kőzetek ráadásul forró vizes átalakuláson is átestek, amikor 100 millió éve a második magmás benyomulás történt.

Azonban e gabbrók még egy különlegességet rejtenek. Ez a kőzet akkor jött létre, amikor a triász időszak végén Afrika és Amerika kontinentális tömbjei elkezdtek elválni egymástól a Pangea feldarabolódásával. Egy óriási magmás provincia (Közép-Atlanti Magmás Provincia, CAMP) működéséhez köthető a Richat-képződmény.

A képződmény külső gyűrűjének geokémiai elemzése is azt mutatta, hogy bizony ezzel az óriási léptékű magmás tevékenységgel jött létre ezen kőzet. Ha belenézünk Afrika szemébe, akkor ezekre az ősi, a földtörténet szempontjából oly fontos folyamatokba is bepillanthatunk. Amikor egy űrhajós megnyomja a fényképezőgépe kioldó gombját, vagy épp egy Föld-megfigyelő műhold kamerája örökíti meg a különös szerkezetet, 200 millió éves történetet lehet kiolvasni e képekből.