Ez volt minden idők legpusztítóbb El Niñója

Napjainkra az El Niño fogalma egyre inkább beépül a köztudatba, sokan tudják például, hogy a természetes éghajlati jelenség komoly következményekkel jár, például megemeli a globális átlaghőmérsékletet – ami a klímaváltozás korábban nem éppen pozitív fejlemény. A többség talán azzal is tisztában van, hogy az El Niño, párja, a La Niña, illetve a kettő közötti semleges állapot ciklikusan követi egymást, és jelenleg épp egy El Niño felé közeledünk.

Az azonban, hogy a jelenség valójában milyen súlyos hatásokat válthat ki, már kevésbé közismert. Ennek járt utána az IFLScience, amely a valaha dokumentált legerősebb El Niñón keresztül mutatta be a következményeket.

Az egyik legpusztítóbb éghajlati esemény

Az El Niño a trópusi Csendes-óceán középső és keleti részének rendellenes felmelegedésével járó éghajlati jelenség. Bár elsőre nem tűnik különösebben drámainak, hatásai az egész bolygó időjárására kiterjednek. A melegebb tengervíz megváltoztatja a légköri folyamatokat, ami egyes térségekben özönvízszerű esőzéseket, máshol súlyos aszályokat idéz elő.

Az 1997–1998-as El Niño minden idők egyik legpusztítóbb éghajlati jelensége volt. Az esemény már 1996 végén jelezte érkezését, amikor a Csendes-óceánon elhelyezett mérőbóják szokatlanul gyors melegedést mutattak ki.

Néhány hónap alatt egy több mint 11 ezer kilométer hosszú melegvízsáv alakult ki Peru partjaitól egészen Új-Guineáig. A tengerfelszín hőmérséklete helyenként rekordokat döntött, és hamar világossá vált, hogy kivételesen erős El Niño van kialakulóban.

A hatások szinte minden kontinensen érezhetők voltak. Kelet-Afrikában pusztító árvizek söpörtek végig, amelyek nyomában malária, kolera és a hasadékvölgyi (Rift Valley) láz terjedt el. Latin-Amerikában szintén megnőtt a víz segítségével terjedő betegségek és a szúnyogokhoz köthető fertőzések száma, miközben Kínában, Japánban és Dél-Koreában szokatlanul sok tájfun alakult ki.

Emberek tízezrei halhattak meg

Máshol éppen az ellenkezője történt, az Amazonas-medencét például rendkívüli aszály sújtotta, amely erdőtüzeket és fokozott erdőirtást idézett elő. Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek szintén súlyos szárazságot tapasztaltak, míg Észak-Koreában az aszály tovább mélyítette az 1990-es évek közepén kibontakozó éhínséget.

Az Egyesült Államok sem kerülte el a következményeket. Kaliforniát és a déli államokat egymást követő viharok és áradások sújtották, az ország északi részén eközben az egyik legenyhébb telet jegyezték fel. Az amerikai Középnyugaton az időszakot a meteorológusok a tél nélküli évként emlegették.

Az El Niño emellett rekordközeli globális hőmérsékleteket is eredményezett: 1998 akkor a legmelegebb évnek számított a mérések történetében. A becslések szerint a jelenség világszerte mintegy 23 ezer ember halálával hozható összefüggésbe, miközben a gazdasági károk elérték az 5,7 billió dollárt.

Újabb súlyos El Niño kezdődhet?

A meteorológusok jelenleg is figyelik a Csendes-óceán hőmérsékletének alakulását. Több szakmai szervezet szerint nagy most az esély az újabb El Niñóra, és egyes kutatók szerint ennek ereje megközelítheti majd az 1997–1998-as eseményét.

Josh Willis, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa és a Sentinel–6 Michael Freilich műholdprogram kutatója szerint az idei jelenség valamivel később indult, mint a 2015-ös vagy az 1997-es nagy El Niño, ám látszólag kezd felzárkózni. A szakember ugyanakkor hozzátette, egyelőre korai lenne komolyabb előrejelzésekbe bocsátkozni.