Így született meg a történelem egyik legfontosabb folyója

A mai Törökország, Szíria, Jordánia, Szaúd-Arábia, Kuvait és Irak területén kanyargó Eufrátesz a történelem egyik legfontosabb folyója, a Tigrissel együtt ez tette lehetővé az ókori mezopotámiai kultúrák, így a sumérok és asszírok virágzását – és termékenységével a civilizáció megalapozásához is hozzájárult. Egy friss tanulmány most segít megérteni ezen kulcsfontosságú víz történetét – számol be a Live Science.

Az eredmények alapján az Eufrátesz nem egyetlen ősi folyóból alakult ki, hanem két hatalmas vízfolyás, a Paleo-Karasu és a Paleo-Murat egyesüléséből. A kutatók szerint ezek a folyók még 5,4 millió évvel ezelőtt a mai Törökország és Szíria területén át a Földközi-tengerbe ömlöttek.

A helyzet azonban fokozatosan megváltozott: a térségben zajló hegységképződés, vetődéses mozgások és földrengések átformálták a tájat, így előbb a Paleo-Murat, majd mintegy 800 ezer évvel később a Paleo-Karasu is új mederbe kényszerült. Végül körülbelül 1,6 millió évvel ezelőtt a két folyó egyesült, és már délkelet felé, a Perzsa-öböl irányába folyt tovább – létrehozva a mai Eufráteszt.

Miért volt fontos az Eufrátesz születése?

A kutatók szeizmikus és műholdas adatok, valamint felszíni térképek segítségével rekonstruálták a folyó történetét. A Libanon és Törökország partjai közelében található, 5–6 millió éves üledékek alapján végül sikerült azonosítaniuk az ősi folyómedrek nyomait.

„A mai szárazföldi táj és a tengerfenék alatt rejtőző üledékek egyaránt őrzik az ősi Eufrátesz egyértelmű nyomait” – mondta Andrew Madof, a Chevron olajipari vállalat vezető szeizmikus rétegtani szakértője és a csapat tagja. A kutató szerint nem biztos, hogy a termékeny félhold ugyanúgy kialakult volna, ha a két folyó nem változtat irányt, illetve nem egyesül.

A vizsgálatok egy másik meglepő eredményt is hoztak: a modellek alapján a Paleo-Karasu és a Paleo-Murat külön-külön is nagyobb folyók lehettek, mint a mai Nílus. A kutatók úgy vélik, hogy a térség vízhálózatának átalakulása nemcsak a táj fejlődését befolyásolta, hanem az Afrikából kivándorló emlősök – köztük korai emberelődök – vándorlási útvonalaira is hatással lehetett, mivel meghatározta, hol állt rendelkezésre elegendő víz.

„Az Eufrátesz létrejöttének megismerése segít jobban megérteni, miként formálhatják a vízeloszlás nagyléptékű változásai a tájakat, és hogyan teremthetik meg az élet fennmaradásához szükséges feltételeket” – nyilatkozta Madof.