Mint egy vulkánkitörés: így szennyeznek az iráni támadások

Egy új tanulmány alapján egyetlen nap alatt akkora mennyiségű kén-dioxid került a légkörbe az iráni olajipari létesítmények elleni légicsapások következtében, mint egy jelentősebb vulkánkitörés során – számol be a Live Science. A szakértők a 2026. március 7-i izraeli támadások nyomán keletkezett tüzeket elemezték, és összesen mintegy 33 ezer tonna kén-dioxid kibocsátását észlelték. A mérgező gázfelhő két nap alatt közel 2000 kilométert tett meg, és március 9-re Kelet-Ázsiáig is eljutott.

A kutatók a kínai FengYun–3 műholdak, valamint az Európai Űrügynökség Sentinel–5P műholdjának ultraibolya és infravörös adatait használták fel. A csapat a Teherán környéki Fardisz, Sahran és Aghdaszieh olajtárolók, valamint a teheráni olajfinomító elleni támadások következményeire összpontosított.

A mérések alapján március 8-án a légköri kén-dioxid-koncentráció hirtelen megugrott, a szennyezés pedig mintegy 300 ezer négyzetkilométeres területet érintett. Az északkeleti szelek a gázfelhőt egészen Kelet-Ázsiáig sodorták.

Ezért probléma az iráni szennyezés

Csenping Jin, a Vuhani Egyetem munkatársa és kollégái arra is felhívták a figyelmet, hogy a kibocsátás viszonylag rövid ideig tartott, mégsem szabad alábecsülni a jelentőségét. A kén-dioxid a savas esők egyik legfontosabb építőeleme, ezek az események hosszú távon károsíthatják a talajt, csökkenthetik annak tápanyagtartalmát, valamint szennyezhetik a felszíni vizeket.

A tanulmány alapján a légszennyező anyagok a csapadékkal keveredve potenciálisan korrozív hatású, sötét színű esőt eredményezhettek, amely szénhidrogéneket és más mérgező részecskéket tartalmazott. A szerzők szerint egyes teheráni lakosok fejfájásról, keserű szájízről, szem- és bőrirritációról, valamint légzési nehézségekről számoltak be.

Az emisszió nagyságát jól érzékelteti az összehasonlítás az Eyjafjallajökull kitörésével. Az izlandi vulkán 2010-es aktivitása három nap alatt összesen mintegy 22 ezer tonna kén-dioxidot juttatott a légkörbe, vagyis kevesebbet, mint amennyi az iráni olajlétesítmények tüzeiből egyetlen nap alatt felszabadult. A vulkáni hamufelhő akkor hetekre megbénította az európai légiközlekedést, és az érintett lakosságnál légzőszervi panaszokat is okozott.

Milyen hatásokkal járhat a szennyezés?

A kutatók szerint további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy az iráni támadások milyen konkrét egészségi következményekkel jártak. A szakirodalom ugyanakkor már korábban is összefüggésbe hozta a kén-dioxidot és más légszennyező anyagokat többek között a légzőszervi betegségek, sőt a depresszió, a szorongás és egyéb mentális egészségügyi problémák gyakoribb előfordulásával is.

A vizsgálat egy újabb példája annak, hogy a fegyveres konfliktusok környezeti hatásai jóval túlmutathatnak a közvetlen harci övezeteken.