27 olyan bolygót találtak, ahol két nap süt

Meglepően keveset tudunk a kettőscsillagok körüli bolygókról, mindez idáig csupán 18 ilyen égitest létezéséről vannak bizonyítékaink, holott 6000 exobolygót találtak már a csillagászok. Az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatói egy újonnan kifejlesztett bolygókereső módszert teszteltek, amelynek során 27, eddig ismeretlen, kettőscsillagok körül keringő exobolygót azonosítottak. A kutatók május 4-én, a Star Wars világnapján publikálták eredményeiket az MNRAS folyóiratban.

Ahhoz, hogy egy exobolygót felfedezhessünk, szerencsés rálátásra van szükség. A bolygó és a csillaga a Földről nézve egy vonalba kell essenek, így vehetjük észre azt a picurka fényességváltozást, amelyet csillag előtt elhaladó bolygó okoz. Ezzel a módszerrel azonban rengeteg bolygó kimarad pusztán azért, mert nem megfelelő irányból látjuk őket. Épp emiatt több más módszert is alkalmaznak a csillagászok.

Az új, ausztrál módszer teljesen más elven működik. A kutatók úgynevezett fedési kettőscsillagokat vizsgáltak, vagyis olyan rendszereket, ahol a két csillag időről időre eltakarja egymást. Ezeknek a fedéseknek az időpontja alapesetben rendkívül pontosan előrejelezhető. Időnként azonban nem „jönnek be” ezek az előrejelzések – mivel van a rendszerben még valami, ami befolyással van a csillagok pályájára. Ez lehet egy nem látott égitest, egy exobolygó.

A vizsgálati módszer során a csillagok pályájának e bizonyos változását mérték meg. A két csillag egy közös tömegközéppont körül kering, de úgy, hogy mindkettő elliptikus pályája ugyanabban az irányban áll. Gyakorlatilag a két csillagpálya ellipszisének nagytengelye egy vonalra rajzolható.

Ez a vonal azonban komplexebb okok miatt a térben elfordul – ha van(nak) exobolygó(k) is a rendszerben, akkor ez is hatással van erre az elfordulásra. Így pedig az elfordulás mértékéből kiszámítható, hogy van-e exobolygója a vizsgált kettőscsillagnak.

A kutatók a TESS műhold égboltfelmérési adatait vizsgálták át. A rendkívül pontos fényességadatok alkalmasak voltak arra, hogy segítségükkel a kettőscsillagok fedési idejében bekövetkező aprócska változásokat is detektálni lehetett. Így bukkantak rá arra a 27 objektumra, amelyek jelen pillanatban exobolygó-jelöltek, mivel még igazolni kell, hogy valóban bolygók – a kutatók most is dolgoznak az igazoláson.

Előfordulhat az is, hogy nagyon kis tömegű csillagról vagy barna törpéről van szó ugyanis. A legközelebbi ilyen bolygójelölt tőlünk 650 fényévre van csupán, a legtávolabbi pedig 18 ezer fényév távolságban található.

E módszer azért lehet különösen fontos, mert a Tejútrendszer csillagainak több mint a fele kettős vagy többszörös csillagrendszer, azonban alig ismerjük a bolygóikat. Az ausztrál kutatók azonban megmutatták, hogy számos olyan exobolygóra is rábukkanhatunk így, amelyeket a klasszikus tranzitmódszerrel sosem pillanthatunk meg. Nagyon valószínű, hogy sok ezer, sok tízezer exobolygó vár így felfedezésre.