Vörös lidérceket fotózott a magyar asztrofotós
A jelenségért egy, a horvát–bosnyák határnál tomboló vihar volt felelős.
Különleges légköri jelenséget örökített meg Magyarországról Schmall Rafael, akinek munkásságával rendszeresen találkozhatna a National Geographic olvasói. Az asztrofotós a horvát–bosnyák határ térségében tomboló, a megfigyeléstől mintegy 480 kilométerre lévő zivatarrendszer felett felvillanó vörös lidérceket fotózta. A felvétel június 11-én készült, amikor az aznapi hidegfront kitisztította a légkört, így nemcsak a Tejút és a légkörfénylés vált látványossá, hanem a zivatarok fölött kialakuló ritka elektromos jelenségek is.
A vörös lidércek (red sprites) rendkívül rövid életű fényfelvillanások. Többnyire csak néhány ezredmásodpercig láthatók, ezért szabad szemmel szinte lehetetlen észrevenni őket.
Megörökítésük komoly technikai kihívást jelent. Schmall Rafael ezért nem hagyományos asztrotájképet készített, hanem videó módban rögzítette az eget egy fényerős objektívvel és rendkívül magas érzékenységgel. A lidércek villanását így sikerült elkapnia, majd a jelenséget egy külön elkészített asztrotájképre illesztette. Erre azért volt szükség, mert egy hosszú expozíciós felvételen az égbolt háttérfénye már elnyomná a vörös lidércek halvány ragyogását.
Mik azok a vörös lidércek?
Bár a vörös lidércek a villámokhoz kapcsolódnak, valójában nem maguk a villámok – olvasható a HUN-REN oldalán. Az úgynevezett felhők feletti elektromos fényjelenségek (Transient Luminous Events, TLE) csoportjába tartoznak.
Erős zivatarok során a felhőkben hatalmas elektromos töltések halmozódnak fel. Amikor egy különösen nagy energiájú villámkisülés hirtelen átrendezi ezeket a töltéseket, az elektromos tér hatása akár 60–80 kilométeres magasságban is kiválthat egy újabb kisülést. Ez már jóval a zivatarfelhő fölött, a felső légkör ritkább rétegeiben történik.
A vörös lidércek azért különlegesek, mert nem forró plazmából állnak, mint a hagyományos villámok. A jelenség során úgynevezett hideg plazma keletkezik: az elektronok nagy energiájúak, de a környező levegő nem hevül fel olyan mértékben, mint egy villámcsatornában.
A kisülés a légkör nitrogénmolekuláit gerjeszti, amelyek vöröses fényt bocsátanak ki. A lidércek gyakran medúzára, gyökérzetre vagy elágazó indákra emlékeztető alakzatokat formálnak, és akár több tíz kilométeres kiterjedésűek is lehetnek.
A kutatók csak az elmúlt néhány évtizedben kezdték részletesebben vizsgálni ezeket a jelenségeket. Ma már tudjuk, hogy a vörös lidércek mellett számos más, a zivatarok fölött megjelenő elektromos fényfelvillanás is létezik, például a kék nyalábok, az óriás nyalábok vagy a gyűrűlidércek.
Megúszhatja a Föld a Nap felfúvódását?
A Nap típusába tartozó csillagok életük végén felfúvódva vörös óriássá válnak, ez vár a Napra is, és az elméletek szerint a folyamat során a Föld megsemmisül. Egy új kutatás viszont más végkifejletet sem zár ki.
Éveken át követték egy fiatal bolygórendszer táncát
Először sikerült megfigyelni egy születőben lévő exobolygó-rendszer forgását, az égitest tőlünk 520 fényév távolságban található.
Megtalálták az eddigi legősibb becsapódás nyomait
Sikerült meghatározni, hogy mikor is zajlott bolygónk legősibb ismert becsapódási eseménye, amelynek nyomai Ausztráliában rejtőznek.
Mesterségesen erősíthetnék meg a Föld pajzsát
A bolygónk mágneses terét elérő napkitörések nemcsak szép sarki fényeket okozhatnak, hanem súlyos károkat is az érzékeny technológiánkban.
A Golf-áramlat ősi vándorlásának bizonyítékaira bukkantak
A fiatalabb dryas, vagyis a jégkorszak végét követő, ezer évig tartó lehűlés idején a Golf-áramlat útvonala több száz kilométerrel északabbra tért a szokásosnál, és ezzel súlyos zavarokat okozott az egész észak-atlanti áramlási rendszerekben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
