Egyre pusztítóbb jégesők várhatnak ránk

A nyári zivatarok sokszor felfrissülést és persze némi csapadékot is hoznak, ezért általában várjuk őket – kivéve, ha jégesővel járnak. A jégeső, még ha nem is extrém méretű jégből áll, akkor is lehet pusztító, különösen az érzékeny gyümölcsökre, kerti növényekre, zöldségekre nézve. Az extrém méretű jéggel járó jégesők pedig már a vagyontárgyakban is súlyos károkat okozhatnak – autókat, háztetőket, napelemeket verhetnek rommá.

Ezek általában a szupercellának nevezett különösen tartós és nagy erejű zivatarok velejárói lehetnek. A jégkár mérséklő rendszer ilyenkor már semmit se tehet, a nagy jég kialakulását ott tudjuk csak megakadályozni, ahol az adott zivatarfelhő keletkezik, ezek a szupercellák pedig általában távolabbról érkeznek hozzánk. Világszerte e zivatarok miatt keletkeznek legnagyobb részben az időjáráshoz köthető anyagi károk.

A jégeső akkor alakul ki, amikor egy zivatarfelhőben az erős felszálló légáramlatok a vízcseppeket a magasba emelik, ahol azok megfagynak. Az így létrejött jégszemek többször is fel-le liftezhetnek a felhőben, ezért újabb és újabb jégrétegek rakódnak rájuk, gyakran koncentrikusan.

Amikor már túl nehezek ahhoz, hogy a légáramlatok a levegőben tartsák őket, kihullanak a felhőből. Ha picike a jégszemcse, akkor elolvadhat lefelé estében, a nagyobbak azonban még akkor is jégként érhetnek földet, ha egy réteg leolvad róluk.

 Könnyen érthető: minél nagyobb a felhajtóerő, minél többet tudnak a felhőben liftezni, annál nagyobbra híznak, és annál nagyobb kárt is okozhatnak a jégszemek.

Nemrégiben a Nature folyóiratban tette közzé számítási eredményeit egy kínai-amerikai kutatócsoport. Arra jutottak, hogy a világon, századunk vége felé várhatóan 36-42 százalékkal gyakoribbá válnak majd a pusztító jégesők az emberi okból lejátszódó klímaváltozás hatására.

A 3 centiméteresnél nagyobb jégátmérővel járó jégesők 38-52 százalékkal nő, a 3 centisnél kisebb jégátmérőjű pedig 4-12 százalékkal. A modellszámítások szerint különösen a közepes és magasabb szélességi öv lakói számára jelenthet igen nagy problémát ez a növekedés. Minél jelentősebb a felmelegedés, annál jobban nő majd a károkozó jégesők veszélye.

A kutatók 14 ezer, 2014-21 között valóban megtörtént jégeső adataiból készítettek számítógépes modellt, majd megvizsgálták, hogy miként változhatnak a jövőben ezek. Úgy találták, hogy a trópusokon talán még javulhat is a helyzet, vagyis csökkenhet a jégkár.

Azonban a sarkokhoz közeledve, ahol a földi átlagnál jelentősebb a felmelegedés, nőni fog a gyakoriság és a jégméret is. Ez annak köszönhető, hogy a melegebb levegőben erősebb lesz a felhőkben a felfelé áramló légtömeg hatása, s ezzel többet tud majd liftezni a kialakult jég.

A klímaváltozás kapcsán már számos kutatás felhívta a figyelmet a zivatarokkal járó veszélyek – mint például a villámcsapások , vagy a villámárvizek – gyakoribbá válására. Ehhez, úgy tűnik, a károkozó jégesőket is hozzá kell számolnunk. A jégesők okozta károkra fel kell készülnie a mérsékelt égöv, de akár a sarkvidék közeli területek lakóinak is.