Égi jelenségek július első felében

Lassan beindul a nyári meteorszezon

A fő időszak ugyan majd augusztus lesz, ám számos meteorraj már most aktívvá válik, így elkezdhetünk ráhangolódni. Az éjszakák még mindig nagyon rövidek, a csillagászati sötétség a hónap elején csupán 2 óra 40 perc körül jár, a hónap közepén már 3 és negyed óra lesz. Ráadásul a hónap első hetében a holdfény is nagyon zavaró lehet még.

Aki viszont valamiért a szabadban tölti az éjszakát, érdemes a hullócsillagokat is figyelni. Ez évről évre egyre komolyabb kihívást jelent, ugyanis pont a nyári időszakban egész éjszaka folyamatosan láthatjuk a felettünk áthúzó sok ezer műholdat, ezek némelyike meglepően fényes.

Az ember akkor is önkéntelenül odakapja a fejét egy mozgó fénypontra, ha tudatában van annak, hogy meteornak túl lassú. No de akkor miként tudjuk hozzá nem értőként megkülönböztetni a meteorokat a műholdaktól? A legfontosabb eltérés a sebesség.

A legtöbb meteor rendkívül gyors, és a másodperc tört része alatt járja be égi útját. Vannak viszonylag lassú meteorok is – ezeket leginkább a fényük és a színük segíthet megkülönböztetni. Például az ebben az időszakban már látható Alfa Capricornidák lassú meteorjai kimondottan sárgás árnyalatúak, és általában az eltűnésük előtt kissé felerősödik a fényük egy pillanatra. Fotón ez úgy fest, mintha egy sárgás színű nyíl lenne – ezeket július 3-át követően láthatjuk.

A műholdak a fotókon gyakran egyenletes fényességű vonalak, néha pontszerű felvillanásokkal, amelyekhez szabályosan, egyenletesen változó fényesedés és halványodás vezet – ilyen szabályos fénymenetet meteortól nem kapunk. Vannak égszínkék műholdak is, ezekről abszolút biztosan eldönthető, hogy nem meteorok, még laikusként is. Szintén könnyen felismerhetők azok a műholdak, amelyek hasonló pályán, egymást követve vagy egymással párhuzamosan érkeznek.

Ha folyamatos sorozatfotókat készítünk (akár a meteorok miatt, akár más céllal), sokszor hosszasan, akár a teljes égen keresztül is követhetők a műholdak csíkjai. A rövidebb utat bejáró (csak kis ideig megvilágított) műholdak felismerése még gyakorlott szemmel is nehéz lehet. Sajnos pont ezeket könnyű összetéveszteni a meteorokkal – ezért is érdemes nemcsak fotózni, hanem nézni is az eget s így tudni fogjuk, ha valóban egy gyors meteor vagy egy több másodpercig látható műhold van a képen.

Hajnali Fiastyúk és Mars a hó elején

1-jén hajnalban 4,5 fok távolságban láthatjuk az északkeleti ég alján a felkelő Fiastyúkot és alatta a Marsot, illetve a Marstól 2 fokra az Uránusz is jelen lesz, de láthatatlanul. A megfigyeléshez jó kilátású helyet keressünk, mivel korán hajnalodik, így ha viszonylag sötétebb égen szeretnénk megnézni az együttállást, 3-kor már kinn kell legyünk. Ekkor a Fiastyúk 7-10 fokos magasságban jár. A halmaz és a bolygó a következő napokban fokozatosan távolodni fognak egymástól, de még a hó közepén is csak 10-11 fokra lesznek egymástól.

Mars és Uránusz közeli kettőse 4-én hajnalban

Mindössze 10 ívperc választja el egymástól a két bolygót ezen a hajnalon, ezt egy nagyobb teleobjektíven, távcsövön át érdemes megörökíteni. A Mars lesz jobb, az halvány Uránusz a bal oldalon. 2:30 körül kelnek, de ennyire alacsonyan a halványabbik bolygót még fotón se valószínű, hogy meg tudjuk jeleníteni, így érdemes várni fél órát, hogy kissé kimásszanak a horizonton ülő koszosabb légrétegből.

A két égitest távolsága kb. akkora lesz, mint az Alcor és a Mizar távolsága a Nagy Göncöl rúdjának közepén. Mivel az Uránusz szabad szemmel nem nagyon látható (főként nem pirkadó égen), így nem valószínű, hogy ezt most bárki szabad szemmel megnézheti. Kisebb távcső, binokulár szükséges lesz hozzá.

Bolygónk az északi félteke nyarán jár legtávolabb a Naptól éves útja során, kb. 152,1 millió kilométer távolságban leszünk. Ha a januári napközelségkor (147,1 millió kilométer) készítettünk képet a Napról, akkor most készülhet el az összehasonlító párja. A két képet természetesen azonos fókusztávolságú teleobjektíven át készítsük, és lehetőleg magasabb napállásnál.

Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a horizont közelében a napkorong alakja az aktuális körülményektől függő mértékben eltorzul, így nem fogunk valódi összehasonlítható képeket csinálni. 10 fokos magasságban már nem érvényesül légköri torzító hatás, ami zavarná a fotók összevetését. A két napkorong közti különbség 1 ívpercnyi, másképp fogalmazva kb. 3,5 százalékos, amit szabad szemmel nem látunk meg, csak úgy vehetjük észre, ha a másik véglettel együtt nézzük fotón.

11-én hajnalban holdsarló és Fiastyúk

A 16 százalékos megvilágítású duci holdsarló együtt fog kelni a Fiastyúkkal hajnali fél 2 felé, de inkább várjunk picit a megfigyeléssel, hogy feljebb emelkedjenek kicsit. A csillagászati szürkület fél 3 felé köszönt be, ezt az időpontot érdemes választani, ekkor a két égitest már 10 fok körüli magasságban jár, kiemelkedve a horizont homályából.

Egymástól kevesebb mint egy teliholdnyi távolságban lesznek ekkor is, és még nem lesz túl világos ahhoz, hogy ne vegyük észre a Fiastyúk csillagait. Hamarosan azonban pirkad, így túl sokat se halogassunk! Az ennyire közeli együttállások még akkor is igen szépek, ha egyébként a sarló – ahogy most is – elég erős fényű.

Ne feledkezzünk el a világító felhőkről sem!

A július eleji időszak szokta a legszebb éjszakai világító felhőket hozni. Mivel már kifelé megyünk a naptevékenység maximumából, ezért talán kicsit jobbak az esélyeink a tavalyi nyárnál. A világító felhőket alkonyat után és hajnal előtt láthatjuk, amikor a Nap 6-16 fokkal van a horizont alatt.

Ez nagyjából a csillagászati szürkület és a navigációs szürkület ideje. Gyakorlatilag este egy órával napnyugta után jelenhet meg, hajnalban pedig ekkor lehet vége a jelenségnek. Ahhoz, hogy lássuk, az esetek elsöprő többségében jó rálátás kell az északi horizontra, mert gyakran csak néhány fok magasságig látszanak e kékesfehér, időnként aranyló színű tünemények.

Néha azonban a fél eget betöltő látványosság kerekedik belőle! Arra érdemes figyelni, ha holdfényes időszak van, a Hold által megvilágított fátyolfelhők és kondenzcsíkok is tudnak meglepően NLC-szerűen kinézni.