Az óriás útja: így született a legendás geológiai képződmény

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány magyarázatot adhat a Brit-szigetek egyik leglátványosabb földtani képződményének eredetére – számol be a The Guradian. A Giant’s Causeway, azaz Az óriás útja egy nagyjából 40 ezer bazaltoszlopból álló, közel 60 millió éves, az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó formáció Észak-Írországban.

Az ír néphagyomány úgy tartja, a különleges kőoszlopokat Finn McCool, azaz Fionn mac Cumhaill óriás építette, hogy átkelhessen Skóciába riválisához, Benandonnerhez. A geológusok azonban régóta tudják, hogy a formáció vulkáni eredetű: a földkéreg repedésein feltörő láva lehűlés közben összehúzódott, a keletkező feszültség pedig többnyire hatszögletű oszlopokra törte a kőzetet.

A legújabb eredmények ennél is többet fedtek fel. A szakemberek szerint a térség vulkáni kőzetei – köztük Az óriás útja – mindössze 5,5 millió év alatt alakultak ki, tehát az eddig feltételezettnél mintegy 8 millió évvel rövidebb idő alatt. Úgy tűnik, a folyamat egy globális jelentőségű vulkáni esemény része volt, amelynek nyomai egészen Grönlandig követhetők.

Egy nagyobb kirakós része Az óriás útja

Simon Tapster, a Brit Földtani Intézet munkatársa és a csapat tagja szerint Az óriás útjának vulkáni eredetét általánosságban ismertek. Ám most először tudták a keletkezés időpontját ilyen pontossággal összekapcsolni a térség más vulkáni rendszereivel.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az északír bazaltplató első lávafolyásai ugyanahhoz a vulkáni aktivitássorozathoz kapcsolódtak, amely a skóciai Staffa szigetén található Fingal-barlang híres bazaltoszlopait létrehozta. Korábban úgy vélték, hogy ezek a képződmények több millió év eltéréssel születtek meg.

A kutatók a Skye sziget, Rùm és a Mourne-hegység vulkanikus kőzeteit is ugyanebbe a folyamatba tudták beilleszteni. Ez új megvilágításba helyezi az Atlanti-óceán északi vulkanikus képződményeinek kialakulását, Tapster szerint a folyamat a vártnál rövidebb ideig tartott.