A bolygó legősibb becsapódási kráterére bukkantak

A szakértők szerint a nyugat-ausztráliai formáció több milliárd éves lehet.

Egy új tanulmány alapján sikerült azonosítani a Föld legősibb ismert becsapódási kráterét – számol be a The Guardian. A nyugat-ausztráliai Pilbara régióban található, North Pole Dome-ként ismert formáció mintegy 3 milliárd évvel ezelőtt jött létre, ezzel jóval korábbi az eddigi rekordernél, a 2,2 milliárd éves, dél-afrikai Yarrabubba-kráternél.
A szakértők különleges geológiai képződményekre, úgynevezett töréskúpokra fókuszáltak. Ezek a kőzetstruktúrák a meteoritbecsapódások legbiztosabb bizonyítékai közé tartoznak.
Chris Kirkland, a Curtin Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a helyszín egyfajta geológiai időkapszulaként szolgál, amelynek révén betekinthetnek a bolygó korai alakulásába. A kor meghatározásához a kutatók két egymástól független módszert alkalmaztak:
- Egyrészt cirkonkristályokat vizsgáltak, amelyek a becsapódás extrém hője miatt átkristályosodtak. A struktúrákban található, villámokra emlékeztető mintázatok rendkívül ritkák a Földön, és főként becsapódási kráterekben figyelhetők meg.
- Másrészt az apatitásványok korát is meghatározták, ezek az ütközést követően, a kőzetrepedésekben keringő forró folyadékok hatására jönnek létre. Mindkét módszer nagyjából 3 milliárd éves kort mutatott.
Milyen lehetett a korai Föld?
A becsapódás idején bolygónk természetesen egészen másképp nézett ki, mint napjainkban. A kontinensek még csak kialakulóban voltak, a Föld felszínének jelentős részét óceán borította, a Nap halványabban ragyogott, a Hold pedig közelebb keringett a bolygónkhoz. Az élet már létezett, de főként egyszerűbb volt, cianobaktériumokból állt.
A földtörténet korai időszakában gyakran érték meteoritbecsapódások a bolygót, ám ezek nyomait az erózió, a lemeztektonika és a kőzetek átalakulása nagyrészt eltüntette. Ezért rendkívül ritka, hogy ilyen ősi események közvetlen bizonyítékait sikerül megtalálni.
A friss eredmények a kutatástól független szakértőket is meggyőztek. Bruce Schaefer, a Macquarie Egyetem geokémikusa szerint apatit és a cirkon együttes bizonyítéka szinte kétséget kizáróan datálja a becsapódást.








































































































































































































