Hatalmas forró hullám jelzi az El Niño erejét
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a mostani El Niño különösen erős lesz.
Műholdfelvételek alapján egy hatalmas, több száz kilométer hosszú, rendkívül meleg víztömeg halad végig a Csendes-óceán egyenlítői térségén – számol be a Live Science. Az úgynevezett Kelvin-hullám az idei El Niño egyik legfontosabb jele, és arra utal, hogy a jelenség az eddig dokumentáltak közül az egyik legerősebb lehet.
A szakemberek jó ideje számítottak rá, hogy idén ismét kezdetét veszi az El Niño, úgy tűnik, immár meg is indult a folyamat. A természetes, ciklikus éghajlati jelenség a Csendes-óceán egyenlítői régiójának időszakos felmelegedésével jár, a folyamat azonban nem pusztán lokális, hanem globális következményeket is kivált.
Az El Niño miatt egyes régiókra pusztító aszály, más térségekre heves csapadékozás csaphat le, ami közvetve és közvetlenül emberi életeket fenyegethet. A jelenség a globális átlagot nézve melegítő hatást vált ki, ami a klímaváltozás korában nem éppen pozitív fejlemény.
Hogyan alakul ki a Kelvin-hullám?
A NASA és az Európai Űrügynökség Sentinel–6 Michael Freilich műholdja a tengerfelszín magasságának változásait követi nyomon. A melegebb víz kitágul, ezért nagyobb térfogatot foglal el, a műhold pedig képes érzékelni a tengerszint apró, néhány centiméteres emelkedését.
Az Egyenlítő mentén egyes területeken a tengerfelszín már több mint 15 centiméterrel magasabb a szokásosnál. Ez a Kelvin-hullám jele, amely akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán nyugati részén az Egyenlítő közelében meggyengülnek, majd ideiglenesen meg is fordulnak a passzátszelek. A meleg felszíni víz ilyenkor kelet felé áramlik, miközben a mélyben lévő melegebb víz nem tud feláramlani.
A mostani hullám már elérte Dél-Amerika nyugati partvidékét. A műhold idén már több Kelvin-hullámot is detektált, ezek az El Niño közeledtét jelezték. A június 8-i adatok az óceán felszíni felmelegedésével együtt aztán megerősítették a jelenség kialakulását.
Severine Fournier, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa szerint egyelőre úgy tűnik, hogy a mostani El Niño igen jelentős lesz. A szakértő ugyanakkor kiemelte: a helyzet pontosabb megismeréséhez további megfigyelésekre lesz szükség.
Megúszhatja a Föld a Nap felfúvódását?
A Nap típusába tartozó csillagok életük végén felfúvódva vörös óriássá válnak, ez vár a Napra is, és az elméletek szerint a folyamat során a Föld megsemmisül. Egy új kutatás viszont más végkifejletet sem zár ki.
Éveken át követték egy fiatal bolygórendszer táncát
Először sikerült megfigyelni egy születőben lévő exobolygó-rendszer forgását, az égitest tőlünk 520 fényév távolságban található.
Megtalálták az eddigi legősibb becsapódás nyomait
Sikerült meghatározni, hogy mikor is zajlott bolygónk legősibb ismert becsapódási eseménye, amelynek nyomai Ausztráliában rejtőznek.
Mesterségesen erősíthetnék meg a Föld pajzsát
A bolygónk mágneses terét elérő napkitörések nemcsak szép sarki fényeket okozhatnak, hanem súlyos károkat is az érzékeny technológiánkban.
A Golf-áramlat ősi vándorlásának bizonyítékaira bukkantak
A fiatalabb dryas, vagyis a jégkorszak végét követő, ezer évig tartó lehűlés idején a Golf-áramlat útvonala több száz kilométerrel északabbra tért a szokásosnál, és ezzel súlyos zavarokat okozott az egész észak-atlanti áramlási rendszerekben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
