Több tucat, korábban ismeretlen vulkáni képződményt találtak az óceán mélyén

A szakértők mesterséges intelligencia segítségével keresték a kalderákat.

Bolygónk vulkáni működésének jelentős része az óceánok, tengerek mélyén zajlik, ennek ellenre sok még a feltérképezetlen vulkáni régió. Egy új tanulmány alapján most mesterséges intelligencia (MI) segítségével sikerült 73, korábban ismeretlen kalderát azonosítani az óceánfenéken – számol be a ScienceAlert.
Kaldera akkor alakul ki, amikor egy vulkán kitörése során annyi magma távozik a föld alatti magmakamrából, hogy a felette lévő kőzet beszakad. Bár sok ilyen képződmény már kihunyt vulkánhoz kapcsolódik, sok esetben még aktív rendszereket jeleznek.
Több tucat új kalderát találtak
Andrea Verolino, a Paris-Saclay Egyetem munkatársa és kollégái egy eredetileg a Mars becsapódási krátereinek felismerésére fejlesztett algoritmust alakítottak át földi vizsgálatokhoz. Az MI az óceánfenék domborzati térképein futtatták, ahol először több mint 87 ezer lehetséges képződményt jelölt meg.
A további szűrések és kézi ellenőrzések után végül 78 valószínű kaldera maradt a listán, amelyek közül öt már ismert volt. Ez azt jelenti, hogy a kutatók 73 új, korábban azonosítatlan képződményt detektálhattak.
Ha a későbbi vizsgálatok is megerősítik ezeket az eredményeket, a tenger alatti kalderák ismert száma több mint háromszorosára nőhet. Az elemzés arra is rávilágított, hogy ezek a formációk nem kizárólag a kőzetlemezek határain fordulnak elő: nyolcat óceánközépi hátságokon, kilencet vulkáni szigetívek mentén, míg a legtöbbet – összesen 61-et – a lemezek belsejében, például víz alatti hegyláncok térségében találták meg.
Ezért fontos a kalderák feltérképezése
A felfedezés jelentőségét jól érzékelteti a 2022-es Hunga Tonga–Hunga Haʻapai kitörése, amely egy tengeralatti kalderából indult. A robbanás lökéshullámai egészen a világűrig eljutottak, cunamikat idéztek elő, és több ezer kilométerre is károkat okoztak.
Fontos, hogy a mostani vizsgálat nem tért ki arra, hogy melyik kalderák aktívak jelenleg. Mindenesetre egyre több vizsgálat utal arra, hogy még a kihunytnak hitt vulkánok is újra feltöltődhetnek magmával, ezért fontos ismerni ezen képződmények elhelyezkedését.
A szakértők szerint munkájuk hiánypótló, reprodukálható és továbbfejleszthető módszert kínál a tenger alatti vulkánok jellemzésére. A most kidolgozott módszer a jövőben, részletesebb óceánfenék-térképek felhasználásával még több rejtőzködő vulkáni képződmény felfedezését teheti lehetővé.








































































































































































































