A Golf-áramlat ősi vándorlásának bizonyítékaira bukkantak

A fiatalabb dryas, vagyis a jégkorszak végét követő, ezer évig tartó lehűlés idején a Golf-áramlat útvonala több száz kilométerrel északabbra tért a szokásosnál, és ezzel súlyos zavarokat okozott az egész észak-atlanti áramlási rendszerekben.

Mintegy 12 900-11 700 évvel ezelőtt, a jégkorszakból épp kilábaló bolygónk máig kérdéses okokból újabb lehűlésen esett át. Ennek során az észak-atlanti térségben 2-6 Celsius-fokkal, Európában 10 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet alakult ki alig pár évtized alatt.
Egy új, a Nature Communications folyóiratban bemutatott kutatás szerint ennek hatására a Golf-áramlat északabbra tolódott, és ez az áthelyeződés felborította Kanada keleti tengeri régiójában az ökoszisztéma működését. A kutatásról a University College London számolt be.

A kutatók a kanadai, keleti partok közelében az óceán aljzatából kiemelt üledékmintákat vizsgáltak meg, s ezekből rekonstruálták, milyen hőmérsékletű volt a víz, vagyis merrefelé vitt egykor a meleget szállító Golf-áramlat útja. A modellszámítások már korábban is mutatták az így talált eltolódást, ám most bizonyítékot is felmutathattak a szakemberek a változásra.
A Golf-áramlat a tágabb értelemben vett Észak-Atlanti-áramlat nyugati-déli része, most kimondottan erről a részről esik szó, mivel e régióban lehetett közvetlen bizonyítékot gyűjteni. Azonban ez nem azt jelenti, hogy az egész áramlatrendszer ne alakult volna át! Sőt, az egész észak-atlanti régióban átrendeződtek a viszonyok. Az átrendeződés pedig igen hasonló volt ahhoz, amit a jövőben az AMOC (az atlanti-óceáni meridionális áramlási rendszer) kapcsán a modellek előrejeleznek.
Az eredmények alapján az atlanti áramlási rendszer szorosan összekapcsolódó elemei egészen hirtelen is képesek megváltozni, s erre a jövőben is számíthatunk a most zajló klímaváltozás kapcsán.
Amikor a változások hatására a Golf-áramlat közelebb jutott Új-Skócia partjaihoz, eleinte 4-5 Celsius-fokkal melegítette a helyi vizeket. Azonban az észak felől érkező tengeri jég és a hideg édesvíz hamarosan elnyomta ezt a hatást.
Ha a jövőben gyengül az AMOC áramlási rendszere, akkor hasonló helyzetre számíthatunk. Az áramlási rendszer egyre melegedő vizei nem tudnak lesüllyedni az óceán mélyére, így egyre kevesebb víz vesz részt a cirkulációban. Ez pedig az egész áramlási rendszert legyengíti.

A fiatalabb dryas idején ennek is kulcsszerepe volt abban, hogy Európában rendkívül erős lehűlés következett be viszonylag rövid (néhány évtizedes) időszak alatt. A kutatási eredmény ezért is jelent fontos bizonyítékot.
A fiatalabb dryas lehűlése mögött különféle okokat keresnek a szakemberek, azonban a mostani eredmény egyúttal azt is megerősíti, hogy nem feltétlenül kellett külön kiváltó ok, vagy külső tényező. Könnyen elképzelhető, hogy pusztán az áramlatok átrendeződése elegendő volt Európa környékének drámai lehűléséhez.








































































































































































































