Égi jelenségek 2026. augusztus első felében

Hold-Szaturnusz együttállás 3/4-én éjjel

23 óra körül kel fel a Szaturnusz, a 73 százalékos megvilágítású Hold már kissé előbb fenn lesz. A távolság a két égitest közt 5 fok lesz késő este, hajnal felé fél fokkal több csupán, így nagyjából mindegy, mikor is szeretné valaki megfigyelni vagy megörökíteni a laza párost. A gyűrűs bolygót a Hold alatt kereshetjük.

Hold és Fiastyúk 7-én késő éjjel és hajnalban

A nyári hajnalok rendszeres és gyönyörű együttállásai azok, amikor a Fiastyúk és a Hold közel kerülhetnek egymáshoz. Az éjfél körüli időben (amikor a Fiastyúk felkel) még 4,5 fok választja el egymástól a halmazt és a 40 százalékos megvilágítású Holdat. Később, hajnali fél 4 felé már csak jó két fok. Mivel a Hold eléggé duci még, ezért talán nem is igazán érdemes várni a két objektum közelebbi látványára.

Hold és Mars 9-én hajnalban

2 óra után figyelhetjük meg a vörös bolygót és a már csak 18 százalékos Holdat. A Mars-kelte idején még 4 fokra lesznek egymástól, és később is csak minimálisan csökken köztük a távolság, így nem érdemes várni hajnalig, ha valaki szeretné fotózni a párost.

Hold és Merkúr 11-én hajnalban

A sarló már csupán 3,5 százalékos megvilágításban kel ezen a hajnalon, 5,5 fokkal a Merkúr felett látjuk. A holdkelte ideje keleti határainknál 03:11, Budapesten 03:23, nyugaton 03:35 lesz. A sarló önmagában is igen szép lesz, így akkor is érdemes lehet megfigyelni, ha az együttállás nem jelent semmit az ember számára.

Napfogyatkozás 12-én alkonyatkor

Hazánkban csak részleges, ám tőlünk északra és nyugatra teljes napfogyatkozást élvezhetnek az érdeklődők. Aki megelégelte a közép-európai hőhullámokat, annak Izland vagy Grönland lehet az ideális megfigyelési helyszín, aki viszont bírja a meleget, annak Spanyolország. A hazai megfigyelők számára viszont igazán különleges lesz az esemény. Itthonról napnyugtakor a fogyatkozó napkorong bukik majd a horizont alá.

Míg hazánk keleti részén a napkorong felénél is kevesebbet fed el a Hold, addig északnyugati határainknál már 80 százaléka takarásban lesz. Ez utóbbi helyszíneken már jól érezhetően „hamarabb” fog alkonyodni is, vagyis a szokásosnál gyengébb fényviszonyokra számíthatunk napnyugtakor. Ha nem is lesz olyan drámai a változás, mint egy teljes napfogyatkozáskor, de különösen egy másik, átlagos napnyugtával összevetve már jól észrevehetően sötétebb napnyugtát látunk 12-én.

A napfogyatkozás kezdete, vagyis az a pillanat, amikor a Hold eléri a napkorongot, a következő lesz, a térképhez hasonlóan megyeszékhelyekre vonatkozóan (óra: perc: másodperc)

• Békéscsaba – 19:23:13
• Budapest – 19:22:33
• Debrecen – 19:21:45
• Eger – 19:21:34
• Győr – 19:22:36
• Kaposvár – 19:24:37
• Kecskemét – 19:23:15
• Miskolc – 19:21:08
• Nyíregyháza – 19:21:06
• Paks – 19:23:55
• Pécs – 19:24:56
• Salgótarján – 19:21:24
• Sopron – 19:22:51
• Szeged – 19:24:08
• Székesfehérvár – 19:23:10
• Szekszárd – 19:24:23
• Szolnok – 19:22:44
• Szombathely – 19:23:33
• Tatabánya – 19:22:43
• Veszprém – 19:23:27
• Zalaegerszeg – 19:24:06

A napnyugta ideje szerint északnyugat felé haladva nő az az idő, amit a jelenséget csodálva tölthetünk. Míg Békéscsabán nem egészen fél órát tesz ki ez, addig Sopronban 49 percet kapunk a jelenségből. Mivel ez az idő elképesztően hamar elmúlik, aki fotózni szeretne, ne akkor álljon neki a készülődésnek, amikor már zajlik a fogyatkozás, hanem jó előre állítsa be a gépét, keresse meg a megfelelő rálátású pontot, ellenőrizze a gép akkumulátorát.

Mivel a fogyatkozás kezdetén még jó néhány fok magasan jár a Nap, így mindenképp szükség lesz szűrőre is a fotózáshoz, de a megfigyeléshez is kell napfogyatkozás néző szemüveg, amelyet például távcsőboltban, optikai szaküzletben vásárolhatunk meg. Ne olyan helyen vásároljunk, ahol bizonytalan eredetű és összetételű, megfelelő védelmet nem nyújtó holmit adnak – a szemünk épsége ne múljon 1-2 ezer forinton!

A megfelelő szemüveg – a kerete általában papírból készül – olyan leheletvékony fém védőréteggel van ellátva, ami biztonságossá teszi a megfigyelést. Ne dőljünk be a profitéhes hirdetőknek, akik mindenféle, e célra nem kimondottan alkalmas vackot árulnak!

Mivel a legnagyobb kitakarásra napnyugtakor kerül sor, ezért feltétlen olyan észlelőhelyet válasszunk, ahol nincs akadály a Nap előtt, mert sajnos ilyen esetekben egy ártalmatlannak tűnő erdősáv vagy kicsike domb is eltakarhatja a látványt! Érdemes arra is felkészülni, hogy a megfelelő, főleg települések közeli helyszíneken, vagy például a Balaton déli partjának szép kilátópontjain tömeg lesz.

Perseida-maximum 12/13-án éjjel

Ezúttal újholdas éjszakára esik az év legismertebb meteorrajának maximuma – Murphy törvényei szerint ilyenkor szokott érkezni az évszázad ciklonja, de legalábbis fixen borult lesz az éjjel. Azért készüljünk úgy, hogy szerencsénk is lehet! Átlagosan óránként 40-50 meteort lehet látni belőle tiszta, sötét, vidéki égen, ám ez az év még a gyengébb évekhez tartozhat az előrejelzések szerint. Ez annak köszönhető, hogy csupán az alap rajjal találkozik össze bolygónk, és nem lesz ezen felül további extra porcsomó a pályánkon, ami megnövelné a meteorok számát.

Az, hogy újholdra esik a maximum, megnöveli a halvány rajtagok láthatóságát, így még ha nem is lesz fergeteges meteorparádé, az élmény akkor is szebb lesz, mint egy erősen holdfényes időben volna nagyobb aktivitás mellett.

Mivel nagyon sok helyen harangozzák be úgy e rajt, hogy „óránként száz” meteort lehet látni, érdemes tisztázni ezt a kérdést, merthogy nagyon nem igaz ez a szám. A meteorrajok aktivitását, vagyis azt, hogy mennyi meteor hullik egy adott rajból egy adott éjszakán, egy speciális számadattal jellemzik.

Ez a ZHR vagyis az zenitre vetített óránkénti meteorszám nem azt jelenti, hogy ennyi meteor hullik. E számadat egy elméleti lehetőséget mutat, ami azt jelzi, mennyi lehetne a meteorok száma, ha PONT a fejünk felett, az égbolt tetején, vagyis a zeniten volna a raj radiánsa.

A számadat arra szolgál, hogy az egyes rajokat, illetve az egyes éveket egymással össze lehessen hasonlítani. A gyakorlati meteormegfigyeléshez nem sok köze van, már persze azon túl, hogy így lehet tudni, miből kell levonni egy jó csomót.

Minél alacsonyabban áll a radiáns, annál kevesebb meteor hullhat a mi égboltunkra – ilyenkor is „kihullik” a teljes mennyiség a rajból, csak épp mi nem láthatjuk, mivel bolygónk gömszerű alakjához köthető. (Ha tehát egy laposföld-hívőt szeretnénk meggyőzni, akkor a meteorok láthatósága is egy érv lehet a kezünkben.)

A rajtagok látszólagos kiindulási pontja, vagyis radiánsa már kora este felkel, vagyis alkonyat után bármikor feltűnhet az első meteor és egész éjjel hullhatnak. A radiáns a hajnal előtti órákban jár igazán magasan, ekkor láthatjuk a legtöbb hullócsillagot, elméletben. Hajnal előtt az esti aktivitás 2,5-szeresét láthatjuk! Azonban egy meteorraj sose teljesen egyenletes, mindig hullámzó az aktivitás, és a Perseidákra különösen jellemző, hogy csomósodik is a raj.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy egymás után igen rövid időn belül több meteor is felizzik, majd akár perceken át egy se jön. Voltak már olyan évek, amikor például éjjel egy óra körül hirtelen rengeteg meteor hullott mintegy 20 percen át – aztán visszaállt a korábbi komótos mennyiségre. Ilyesmi bármikor előfordulhat, ezért a maximum éjszakáján ne csak kis ideig lessük az eget, hanem lehetőség szerint jó néhány órán át!

A Perseida rajon kívül más aktív meteorrajok is vannak ebben az időszakban, de azok mennyiségükben sokkal gyengébbek, mint Szent Lőrinc könnyei. Persze érdemes tudni róluk, azaz más irányból is érkezhetnek ilyenkor meteorok, de arányaikban csak a töredékét teszik ki a Perseida maximum éjjelén a perseidáknak.

Alkonyi holdsarló 14-én

5,3 százalékos megvilágítású sarlót figyelhetünk meg 14-én, ha jó rálátásunk van a nyugati horizontra. Alacsonyan jár a sarló, így mindenképp tiszta látóhatárra lesz szükség a megfigyeléséhez! A helyzet még így is elég nehéznek ígérkezik, mivel a sarló alig 40 perccel a napnyugta után szintén lenyugszik. A holdnyugta ideje keleti határainknál 20:27, Budapesten 20:39, nyugaton 20:48 lesz.