Műholdképek mutatják meg a Dunakanyar kiszáradását

Történelmi léptékű apadás figyelhető meg a Duna több szakaszán az idei nyár hosszan tartó csapadékhiánya és rendkívüli hősége közepette. A jelenség az észak-magyarországi Dunakanyarban is tetten érhető – olvasható az Európai Unió földfigyelő Copernicus-programjának közleményében.

A Copernicus Sentinel-2 műholdjainak friss felvételei jól szemléltetik, hogy egyetlen év alatt mennyit változott a folyó. A korábban víz alatt húzódó homok- és kavicszátonyok mára nagy területeken a felszínre kerültek.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Így hat a régióra a Duna szárazsága

A 2025. július 14-én és 2026. július 25-én készült műholdképek összehasonlítása látványos módon tárja fel a szárazság következményeit. A régióban több kanyarulatban is világos üledékzátonyok bukkantak elő. A tájat mezőgazdasági területek, települések és közlekedési infrastruktúra mozaikja övezi, a vízszint csökkenése nemcsak természeti, hanem gazdasági szempontból is jelentős.

A rendkívül alacsony vízállás a hajózást is megnehezíti. 2026. július közepe óta szünetelnek az észak-magyarországi településeket kiszolgáló kirándulójáratok, ami komoly érvágás a helyi turizmus számára.

A Copernicus-program Sentinel-2 műholdjai rendszeresen figyelik Európa folyóit és tavait. Az űreszközök által gyűjtött adatok segítségével pontosan nyomon követhető, hogy miként változik a felszíni vizek kiterjedése, illetve feltérképezhetők a szabaddá vált partszakaszok.

Ezek az információk hozzájárulnak a hajózhatóság felméréséhez, az édesvízi élőhelyek állapotának vizsgálatához, valamint a vízgazdálkodási döntések előkészítéséhez. Ezekre az egyre aszályosabb időszakokban fokozódó szükség van.