Néha a Fekete-tenger is türkizkék lesz

A Fekete-tenger neve valószínűleg nem valódi színre utal. A tenger neve török eredetű lehet, és pusztán arról van szó, hogy „északi” elhelyezkedésű – Törökországhoz képest, persze. A török és türk népek az égtájakat ugyanis színekkel jelölték, ebben az északot a fekete képviselte.

Némi nyelvi csavarral azonban akár a jóval régebbi, és az óperzsa – arámi „kék, zöldes kék” színt jelentő szó is adhatta a név alapját, amely szó azonban az iráni és az ógörög „sötét színű” kifejezéssé alakulhatott át. A név eredetét talán sose fogják tisztázni, az azonban bizonyos, hogy a víz időnként valóban zöldes kék, türkiz árnyalatot ölthet, különösen akkor, ha kellő magasságból nézzük.

Az Earth Observatory 2026. június 22-én készített műholdképen mutatta be, miként válhat türkizes árnyalatúvá a Fekete-tenger. A felvételt a NASA PACE nevű műholdja készítette, az óceánok valódi színét bemutató műszere nem pusztán a látható fényben fotóz.

A műszer számtalan hullámhossztartományban végzett méréseit elemezve hozzák létre azokat a képeket, amelyekkel az óceánok klorofilltartalmát, vagyis a benne lévő algákat is meg lehet jeleníteni. A látvány megkapóan szép, és bár méréseken alapul, mégis a valóságot tükrözi. A Boszporusz mindkét oldalán láthatók az algavirágzás jelei.

A speciális műholdfelvétel nem az egyetlen, amelyen megjelennek a tenger türkiz örvényei. 2026. május 27-én a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó egyik űrhajós is megörökítette a Fekete-tenger egy részét.

A kép a térképi megjelenítéshez viszonyítva „fejen áll”, vagyis a kép felső része a valóságban a déli irány. Itt a Márvány-tenger és a Boszporusz helyezkedik el, a kép alsó részét (ez a valóságban az északi irány) pedig a Fekete-tenger, hatalmas türkiz algaörvényekkel.

Ezeket a világűrből kiválóan látható mintázatokat egy mikroszkopikus algafélének köszönhetjük.

A kékes, világosabb árnyalatot egy kokkolitofóra nevű különös egysejtű okozza. Ez az algaszerű, fotoszintetizáló egysejtű azért válik ilyen világossá, mert sejtecskéit saját előállítású, mikroszkopikus mészkorongokkal veszi körbe.

A mészkorongocskák a sejtek védelmét szolgálják, a szintén mikroszkopikus állatokkal, zooplanktonnal szemben, amelyek a fő fogyasztói a növényi planktonnak. A kokkolitofóra a tavaszi és a nyár eleji időszakra jellemző élőlény, és a becslések szerint évente 1,5 millió tonna mész süllyed velük a tenger mélyére. Ilyen egysejtű lények vázaiból épülnek fel például Dover híres fehér sziklái.