8500 kilométert utazott az olaj a tengeren keresztül

2019 szeptemberében rejtélyes kőolajszennyezés történt Brazília partjai közelében, amelynek eredete mindmáig nem bizonyított. A több ezer hordónyi kőolaj a dél-amerikai ország partjait 2250 kilométeres hosszúságú területen szennyezte be – ez volt az ország tengerpartjait érintő eddigi legnagyobb környezeti katasztrófa. 2020 nyarán azután olyan, olajjal szennyezett tengeri szemetet sodort a partra a víz többek közt Floridában, amelynek eredetét vizsgálva kiderült, a brazíliai szennyeződésből származik az olaja. Egy amerikai kutatócsoport nemrégiben megvizsgálta, miként befolyásolja az olajszennyezés sorsát a tengerben úszó műanyag.

Alapesetben a kiömlött olaj a tengeren zajló természetes átalakulási folyamatok miatt legfeljebb néhány száz kilométerre sodródhat. A 2019-2020-as eset azonban azt mutatta, hogy ha az olaj „összefog” más tengeri szennyeződéssel, ez a távolság megsokszorozható. A kutatást az EOS földtudományi hírportál ismertette.

2020. május végétől szeptemberig a floridai Palm Beach tengerpartját takarító önkéntesek vették észre a nagy mennyiségben a partra érkező, fekete szennyeződéssel bevont műanyag és üveg tárgyakat. Volt, amelyiken csak egészen vékony, de volt, amelyiken több milliméter vastag volt ez a szennyező réteg.

A Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségében nagy területen sodródtak a partra nagy kaucsuktömbök, hasonló szennyező olajbevonattal. A kutatók e különös, partra vetett szennyezett tárgyakat begyűjtötték és a rájuk tapadt olajréteget részletes elemzésnek vetették alá.

A kémiai elemzések alapján biztosan a brazíliai olajömlésből származó szennyezett tárgyak 8500 kilométeres utat tettek meg, mire 240 nap elteltével az észak-amerikai partokon kisodródtak.

A kémiai elemzések önmagukban érdekesek, a kutatók azonban a tengeráramlatok mozgását is bevonták a vizsgálatokba. Erről pont a tengerben sodródó palackok útján kaphattunk korábbi kutatásokban információt. Ezek alapján a kutatók úgy vélik, a karibi partokon ugyanúgy kisodródtak a szennyezett tárgyak, csak épp senki se gyűjtötte össze és vizsgálta meg őket.

A műanyagon utazó olajszennyezés így sokkal távolabbra juthat el, mint önmagában tenné. Sajnos a szennyeződések gyakran együtt járnak, vagyis ahol olaj ömlik a tengerbe, ott jut műanyag is, mert ezeknek hasonló a forrásuk (hajók). A kutatók szerint a műanyag valószínűleg elősegíti, hogy az olaj egyben maradjon, s ezzel megakadályozza azt az átalakulást, lebomlást, amely egyébként lejátszódna.

A brazíliai olajszennyezés eredetét még most is vizsgálják. A gyanú korábban egy 1944-ben elsüllyesztett német ellátóhajó, az SS Rio Grande felé terelődött, azonban ez még nem bizonyított, vagyis csak elméleti lehetőség egyelőre. Erre utalnak a hajón egykor szállított kaucsuktömbök, illetve az olaj összetétele is. Felmerül azonban, hogy ennyi idő elteltével mi okozhatta az olaj és a kaucsuk kijutását?

Az egykori szállítóhajók értékes rakománya ma is értékes – olyannyira, hogy időről időre felmerül azok illegális kiemelése is. Ha egy sok évtizede a tengerfenéken, akár több ezer méteres mélységben nyugvó roncsot megbolygatnak azzal a céllal, hogy például az általa szállított fémeket kiemeljék, egészen könnyen okozhatnak olyan sérülést, amely azután környezeti katasztrófához vezet. A kutatók úgy vélik, a 2019-es brazil olajszennyezés hátterében akár ilyen beavatkozás is állhatott.