Baktériumok és vírusok: a Nagy-korallzátonynak is van mikrobiomja

Egy új tanulmány alapján több mint 800 ezer mikrobiális genomot azonosítottak a Nagy-korallzátony környezetében – számol be az IFLScience. A minták révén többek között 300 különféle vírust és 500, korábban ismeretlen baktériumfajt észleltek. A kutatók szerint a felfedezés alapjaiban változtathatja meg a világ legnagyobb korallzátonyrendszerének működéséről alkotott képünket.

A szakértők a terület 48 pontján vettek mintákat a vízből, majd korszerű, hosszú leolvasású DNS-szekvenálási módszerrel elemezték a bennük található mikroorganizmusokat. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a korábban szinte kibogozhatatlannak számító mikrobiális közösségeket is részletesen feltérképezzék.

A korallzátonyok – az emberi szervezethez hasonlóan – baktériumok, vírusok és más mikrobák rendkívül összetett közösségének adnak otthont, ezek alapvető szerepet játszanak az ökoszisztéma működésében. Yun Kit Yeoh, az Ausztrál Tengerkutató Intézet (AIMS) munkatársa és a csapat tagja szerint a mikroalgák például a belélegezhető oxigén jelentős részének előállításában játszanak szerepet, és a nyílt óceánok táplálékhálózatának alapját képezik.

A mikroalgákat a krillek és más apró állatok fogyasztják, amelyeket aztán a tápláléklánc nagyobb szereplői hasznosítanak. A kutatók szerint azonban eddig nem álltak rendelkezésre olyan módszerek, amelyekkel ezt a rejtett mikrobiális világot részletesen fel lehetett volna tárni.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Miért fontos a Nagy-korallzátony mikrobiomjának feltérképezése?

Steven Robbins, a Queenslandi Egyetem szakembere szerint a tengervíz rendkívül összetett élőhely: már egyetlen vízcsepp is mikrobák ezreit tartalmazhatja. Ezek gyakran igencsak hasonlíthatnak egymásra, az új szekvenálási módszer viszont jelentősen leegyszerűsíti a genomoknak az összeállítását.

A kutatók a mostani áttörést ahhoz hasonlítják, mint amikor 2012-ben sikerült részletesen feltérképezni az emberi mikrobiomot. Az azóta eltelt években kiderült, hogy a szervezetünkben élő mikrobák az emésztéstől és az immunrendszer működésétől kezdve az anyagcserén át egészen a mentális egészségig számos folyamatra hatással vannak.

A szakemberek remélik, hogy a Nagy-korallzátony mikrobiomjának feltérképezése hasonló jelentőségű előrelépést hozhat a korallzátonyok megértésében. A mikrobiom feltárásával jobban megérthetik, hogyan reagálnak ezek a láthatatlan közösségek a korallfehéredésre, a viharokra, az üledékfelhalmozódásra, a halászatra és más környezeti stresszhatásokra.

A felfedezésnek gyakorlati haszna is lehet. A mikroorganizmusok felhasználásával korábban már készültek antibiotikumok, génterápiás eljárások és a PCR-vizsgálatokhoz használt enzimek. A csapat abban bízik, hogy a Nagy-korallzátony eddig ismeretlen mikrobái a jövőben új gyógyszerek, biotechnológiai megoldások vagy más tudományos alkalmazások alapjául szolgálhatnak.