Égi jelenségek 2026. szeptember első felében

Hold-Fiastyúk 2/3-án éjjel

Este, 22 óra után még mintegy 8 fokra lesz egymástól a 66 százalékos Hold és a nyílthalmaz, ekkor a keleti-északkeleti égen kereshetjük őket. Az éjszaka második felében jelentőse csökken a távolságuk, hajnal előtt már csak 5 fok választja el őket egymástól. Mivel a Hold igen erős fényű még ekkora fázisban, ezért nem is baj, hogy nem lesznek igazán közel, így könnyebb lesz megpillantani a Fiastyúk csillagait.

Hold – Elnath közeli együttállás 5-én

A már csak 40 százalékos Hold és a Bika második legfényesebb csillaga (ami gyakorlatilag már a Szekeresben látszik) egy picit több mint fél fokra lesznek egymástól, a hajnali órákban. A kékesfehér csillag 4 óra körül nagyjából a Hold terminátora – azaz az árnyékos és megvilágított rész határa – meghosszabbításában látszik majd.

Hold-Mars laza együttállás 7-én hajnalban

A Hold már szépen fogyogat, a duci sarló 20 százalékos megvilágításban jár. 2 óra felé a két égitestet kevesebb mint 4 fok választja el egymástól, a Mars a Holdtól jobbra, kissé feljebb látszik alacsonyan az északkelet-keleti égen. A távolságuk nőni fog ahogy haladunk a hajnal felé. A Hold bal oldalán, picivel nagyobb 4,5 fokos távolságban a Marshoz ekkor igen hasonló fényességű, sárgásfehér színű Pollux látszik.

Holdsarló – Jászol-halmaz együttállás 8-án hajnalban

Az őszi időszakban égi kísérőnk a Jászol-halmaz közelében halad el, ezt teszi 8-án a hajnali időszakban is. 4-5 óra felé érdemes fotózni az együttállást, ekkor még elég sötét lesz ahhoz, hogy a halmaz halvány csillagait is megpillantsuk, megörökítsük. Ebben az időben a holdsarló a halmaz peremét súrolja, a Hold megvilágított oldala mellett lesz a halmaz.

Ez nem kedvez a megfigyelhetőségnek, ezért érdemesebb kicsit előbb, 4 felé megkeresni a párost. 4-kor kb. 10-12 fokos magasságban járnak már. Ha picit várunk, akkor viszont a szépen pirkadó ég aljával lehet majd fotózni, kicsit nagyobb látószögben.

Holdsarló – Jupiter laza együttállás 9-én hajnalban

A Hold már csak 4,9 százalékos megvilágításban jár, így igen szép, de még könnyen észlelhető sarlónk lesz. Érdemes lehet a holdkeltét is megfigyelni, erre a keleti határainknál 03:36, Budapesten 03:49, nyugaton 04:00 időpontban kerül sor. A Jupiter már hamarabb felkel, a Hold felett 5 fokkal, picit jobbra kereshetjük – bár a fényessége miatt keresni sem kell.

Hajszálvékony hajnali holdsarló 10-én

A sarló ekkor már csupán 1,1 százalékos megvilágításban jár, és elég közel is leszünk a napkeltéhez, ezért tiszta rálátás kell az északkeleti-keleti horizontra, ha szeretnénk megpillantani. A keleti határainknál a holdkelte ideje 04:58, Budapesten 05:10, nyugaton pedig 05:21 lesz. Mivel már erősen pirkad, és a sarló is vékonyka lesz, érdemes lehet egy binokulárral felszerelkezve kimenni a kedvenc észlelőhelyünkre.

Állatövi fény a szeptember közepi hajnalokon

Szeptember közepén, amire a hajnali égről eltűnik a Hold, már szépen megfigyelhetővé válik az őszi állatövi fény is. Ezt a jelenséget ilyenkor a keleti égen látjuk, a jobbra dőlő, derengő fénykúp megfigyeléséhez viszont fényszennytől távoli észlelőhely, és persze tiszta ég szükséges. A bolygóközi térben, a bolygók keringési síkjában – azaz az ekliptikán, amit az állatövi csillagképek jelölnek – évmilliárdok alatt folyamatosan gyűlt és ma is halmozódik a por.

E szemcsék ugyanúgy keringenek a Nap körül, ahogy a bolygók és más égitestek. A Föld tengelyferdesége miatt a rálátásunk az őszi hajnalokon és a tavaszi alkonyokon ideális. Ha szeretnénk megfigyelni, keressünk olyan helyszínt, ahol 5-6 kilométeren belül nincs közeli fényforrás (pl. kisebb település vagy ipartelep), de nagyobb város sincs 20-30 kilométeren belül. A megfigyeléshez napkelte előtt 2 órával már érdemes kinn lenni a terepen, ekkor már feldereng a ferde fénykúp.

Lassan eltűnik az alkonyi Vénusz

A hónap elején még jól látható a belső bolygószomszédunk, azonban szeptember közepén egyre nehezebb lesz megpillantani, mert hamar lenyugszik. A Vénusz, mivel a Földnél közelebb kering a Naphoz, fázisokat mutat. Ahogy változik a rálátásunk a két bolygó egymáshoz viszonyított helyzete miatt, úgy alakulnak e fázisok is.

Szeptember elején a Vénusz még 38 százalékos megvilágítású lesz, a hónap közepére már csak 29 százalékát éri a napfény, tőlünk nézve. Eközben nő a látszó átmérője és a fényessége is. Ez az időszak a nappali Vénusz-vadászatra is előkészület lehet, a bolygó a következő hetek során egészen vékony sarlóvá fogy majd. Tiszta égen, és a Napot valamilyen szilárd, átlátszatlan tárggyal eltakarva – persze ismerni kell a pontos helyét – meglepően könnyű megpillantani!

Elfedi a Hold a Vénuszt 14-én délben

Az előző pontban említett nappali Vénusz-megfigyelésre máris remek alkalom nyílik. 14-én a hízó holdsarló elfedi ugyanis a Vénuszt, ez pedig azt is jelenti, hogy a hízó Holdat talán kicsit könnyebben megtalálva a nappali égen, a Vénuszt már gyerekjáték lesz megpillantani! A fedésre 11:30-tól 12:44-ig kerül sor.

Pici eltérés van abban, hogy egyes helyszíneken pontosan mikor tűnik el a bolygó – megvilágított felével fordulva a Hold árnyékban lévő feléhez. Az előbukkanása a megvilágított oldalnál hasonlóan minimális eltéréssel zajlik földrajzi helytől függően. Planetáriumprogramban pontosan meg tudjuk nézni, hogy az észlelőhelyünkön mikor kezdődik és mikor lesz vége a fedésnek. Ne centizzük ki a megfigyelést, hanem már legalább negyed órával a fedés kezdete előtt álljunk készen!

Természetesen minél nagyobb nagyításban tudjuk megfigyelni az eseményt, annál izgalmasabb lesz a látvány. Mivel a Vénusz a Hold árnyékos fele mellett lép be a fedésbe, ezért ezt is vegyük figyelembe, amikor tervezzük a megfigyelés és a fotózást.

Ha a Hold közelében jár a Vénusz, előfordul, hogy a Hold segít megtalálni az égen a bolygót, de akár az is lehet, hogy előbb szúrja ki valaki a Vénusz ragyogó fénypontját, mint a viszonylag halvány Holdat. A kilépés ebből a szempontból könnyebb téma, mert a Hold megvilágított peremét kell figyelni – ez is biztosan nagy élmény lesz, hisz a Vénusz sarlója bukkan ki a holdsarló mögül.

Az esemény alacsonyan a délkeleti égen játszódik, a fedés kezdetén csak 10 fokos magasságban lesz a két égitest, de a végére is csak 16-17 fokig jut fel. Ha lakott területről észlelünk, ezt mindenképp vegyük figyelembe!

Vénusz és holdsarló 14-én alkonyatkor

Nem lesz könnyű, ám annál szebb lesz ez az alkonyi együttállás. Az ég még igen világos lesz a közeli napnyugta ideje miatt, azonban fél órával a napnyugtát követően már jó eséllyel látjuk a párost.

A délnyugati horizont felett kb. 4 fokos magasságban járnak ekkor, így mindenképp akadálytalan kilátású helyszínt keressünk a megfigyeléshez. A Hold 14 százaléka kap napfényt, vagyis jól látható, duci sarlónk lesz. A Vénuszt a jobb oldalán keressük, picit több mint 2 fok távolságban. A holdnyugta idejét érdemes szem előtt tartani: keleti határainknál 19:41, Budapesten 19:52, nyugaton 20:03 lesz.