Hó fedte be az Atacamát
A világ egyik legszárazabb sivatagában az eső és a hó ritka látvány.
Szokatlan oldalát mutatta meg a világ legszárazabb, nem sarkvidéki sivataga: a Chile északi részén tomboló téli viharok után hatalmas területeken borította be hó az Atacamát – számol be az IFLScience. A NASA Landsat 8 és Landsat 9 műholdjainak augusztus 6-án és 14-én készült felvételei jól érzékeltetik az átalakulást: a Chajnantor-fennsík megszokott barna és narancssárga táját néhány nap alatt összefüggő fehér hótakaró váltotta fel.
Az Andok és Chile partvidéki hegységei közé szorult, mintegy 1600 kilométer hosszú Atacama rendkívüli szárazságáról ismert. Éves csapadékmennyisége átlagosan mindössze 15 milliméter, és a térség egyes meteorológiai állomásain még soha nem mértek esőt.
Most három nap alatt közel 40 milliméter csapadék hullott az észak-chilei Taltal városában, ami nagyjából tízszerese az éves átlagnak. René Garreaud, a Chilei Egyetem kutatója szerint ilyen eseményeket évtizedenként legfeljebb néhányszor lehet megfigyelni.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? Magazinunkban további, máshol nem elérhető történeteket és lenyűgöző fotókat találsz a világ minden tájáról, ráadásul a nyomtatott magazin különleges élményét is átélheted. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
Mi okozta a sivatagi havazást?
A rendkívüli időjárás kialakulásában szerepet játszott az El Niño is. Az éghajlati esemény gyengítheti azt a Csendes-óceán felett kialakuló magasnyomású rendszert, amely normál körülmények között segít szárazon tartani a térséget. A vihart emellett egy magassági hideg légörvény is elősegítette, amely egy szokatlanul kiterjedt alacsony nyomású rendszerből alakult ki.
A hóviharok az Atacama világhírű csillagászati létesítményeit sem kímélték. A nagy magasság, a rendkívül száraz levegő és a minimális fényszennyezés miatt a régió a földi csillagászat egyik legfontosabb központja. Az ALMA rádiótávcső-rendszer a heves havazás és az erős szél miatt felfüggesztette működését, antennáit pedig biztonsági üzemmódba állította.
A rendkívüli csapadék súlyos károkat is okozott Észak-Chilében. A heves esőzések és havazások villámárvizeket, illetve pusztító sárlavinákat indítottak el, ezrek kerültek bajba, és számos lakóépület megrongálódott. A hatóságok szerint az augusztusi viharok idején több mint ezren kényszerültek menedékhelyre, miközben Tocopilla térségében az áradások utcákon sodorták magukkal az autókat.
Maximo Pavez belügyi államtitkár szerint az intenzív El Niño időszaka rendellenes körülményekkel jár, és bár az állam igyekszik felkészülni az eseményekre, az ilyen mennyiségű csapadék mellett lehetetlen teljesen elkerülni a károkat.
A nagyvárosok erősíthetik, de fel is oszlathatják a zivatarok csapadékát
Attól függően, hogy milyen típusú egy-egy zivatar vagy csapadékos időjárási helyzet, másképp hat rá, ha nagyvárosi környezetbe jut.
56 millió éve már látta a Föld, mi történik az erdőkkel a forróságban
A jelenkori, egyre drámaibb klímaváltozás hatásai hasonlítanak az 56 millió évvel ezelőttiekhez, és ebbe az erdők helyzetét is bele kell értenünk.
A Föld 40 százaléka kiszáradhat a század végére
A szárazföldek kiszáradásának fő okozója a klímaváltozás.
A galaxisok már a születésük előtt bepöröghettek
Úgy tűnik, a galaxisok forgásában a korai világegyetemben uralkodó gravitációs környezet nyomai köszönnek vissza.
500 éve szunnyadó vulkán ébredt fel a kamcsatkai földrengés miatt
2025-ben 8,8-as erősségű földrengés rázta meg Kamcsatkát, az eseménynek nem várt következményei lehettek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
