Mi okozhatta a nepáli villámárvizet?

Pusztító villámárvíz söpört végig 2026. augusztus 26-án Nepál és Tibet határvidékén. A jelenség hátterében egy gleccser leszakadó jég- és kőzettömege állhatott – számol be a Live Science.

A katasztrófában több mint 330 ember vesztette életét, és több mint 1500-an eltűntek. A Trisuli folyó vízszintje mindössze fél óra alatt 9 métert emelkedett.

A természeti esemény erejét jól jelzi, hogy az omlás által keltett szeizmikus jelet az amerikai földtani szolgálat, az USGS kezdetben földrengésként azonosította, az esemény magnitúdója elérte az 5,2-t. A későbbi elemzések azonban arra utaltak, hogy a jeleket valójában a gleccser összeomlása és az azt követő törmelékár okozta.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? Magazinunkban további, máshol nem elérhető történeteket és lenyűgöző fotókat találsz a világ minden tájáról, ráadásul a nyomtatott magazin különleges élményét is átélheted. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Mi okozhatta a katasztrófát?

Jon Tunnicliffe, az Aucklandi Egyetem munkatársa szerint az előzetes vizsgálatok alapján nem a monszuneső váltotta ki a katasztrófát. „Az első vizsgálatok inkább arra utalnak, hogy a Lhende Kola folyó magasan fekvő térségében hatalmas jég- és kőzetomlás történt” – mondta.

A műholdfelvételek alapján a jég és a kőzettörmelék mintegy 5200 méteres magasságból zúdulhatott a folyó völgyébe. A kutatók azt is vizsgálják, hogy az anyag ideiglenesen eltorlaszolhatta-e a folyót, elősegítve, hogy a víz hirtelen szabaduljon fel.

Az események tehát veszélyek láncolatát alakították ki:

• egy gleccser instabillá váló oldaláról jég- és kőzetlavina indul;
• amely aztán elzárta a folyót;
• majd vizet és hordalékot felvéve hatalmas, törmelékkel teli árhullámot hozott létre.

Egy hasonló, lakatlan területen bekövetkező omlás akár több tíz kilométerrel távolabb is katasztrófát okozhat.

További katasztrófák jöhetnek

Az, hogy a jelenségben szerepe volt-e a klímaváltozásnak, egyelőre kérdéses. „Még nem tudjuk, miért omlott össze éppen ez a gleccser” – húzta alá Tunnicliffe. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Hindu-Kus–Himalája térségében gyors átalakulások zajlanak: a gleccserek visszahúzódnak, a permafroszt olvad, új tavak alakulnak ki, a meredek hegyoldalak pedig egyre instabilabbá válhatnak.

A veszély ráadásul az első árhullám levonulásával sem feltétlenül szűnik meg. A lerakódott hordalék megemelheti a folyómedret, elterelheti a vízfolyásokat vagy ideiglenes gátakat hozhat létre, amelyek később újabb áradásokat idézhetnek elő.

Baszanta Rádzs Adhikari, a nepáli Tribhuvan Egyetem Katasztrófakutató Központjának igazgatója szerint az elkövetkező napokban akár második és harmadik hullámok is kialakulhatnak.