Egyre könnyebben lángra kap Európa
2026 nyarán mind Spanyolországban, mind Franciaország délnyugati részén hatalmas, nagy intenzitású erdőtüzek tomboltak.
Emberek százezreinek kellett elhagyniuk otthonukat, hatalmas területek égtek porrá, és még hatalmasabb területeken vált a levegő a füst miatt az egészséget súlyosan veszélyeztetővé. Aki a 2026-os nyár időjárási eseményeit csak egy kicsit is követte, tudja, hogy kontinens szintű aszály, eddig sosem látott, többször ismétlődő hőhullámok vezettek el e tűzvészekhez, amelyeket tovább rontott a szél. Egy klímakutatással foglalkozó csoport nemrégiben ezt a helyzetet is elemezte és arra jutott, hogy az emberi okú éghajlatváltozásnak hatalmas szerep jutott ebben a katasztrófában is.
A World Weather Attribution által végzett elemzések alapján legalább húszszorosára növelte a klímaváltozás a most is megtapasztalt közép-spanyolországi tüzek valószínűségét, és duplájára a francia tüzekét. Mind az extrém hőség, mind az aszályos időszak Európa igen nagy területén tapasztalható, és mindkettő az emberi okú klímaváltozás számlájára írható.
A szakemberek szerint a hőhullámok és az elhúzódó aszály gyakorlatilag puskaporos hordóvá változtatták Európa jelentős részét.
A helyzethez hozzájárult az átlagnál nagyobb téli csapadék is. Ez lehetővé tette, hogy jelentős mennyiségű növény halmozódjon fel, amelyet azután a hirtelen forróra és aszályosra forduló idő ki is szárított. Különösen a talaj felső rétegének kiszáradása volt fontos tényező, mivel ennek köszönhetően pusztultak el a fűfélék.
A további hőstressz hatására a bokrok és a fenyőfélék is hasonlóan szenvedni kezdtek az aszályos időtől, majd váltak a tüzek kipattanásában, terjedésében kulcstényezővé. Ezek a körülmények vezették a 2025-ös és a 2026-os spanyol tűzvészeket is. Franciaországban a tüzekhez további jelentős mértékű hozzájárulást nyújtott a monokultúrás fenyőültetvények léte is.
Fontos megérteni, hogy a növekvő téli csapadék és a szárazabbá váló tavasz és nyár megteremti az ideális körülményeket a hasonló tüzekhez. Mivel Magyarországon is ez várható a klímaváltozás hatására (bár egyelőre a téli csapadéknövekedésnek nem sok jele volt), jó, ha már most felkészülünk arra, hogy mi sem fogjuk megúszni nagy intenzitású tüzek nélkül. Az elemzések azt mutatják, hogy ez a helyzet a későbbiekben csak romlani fog.
Lehet, hogy a Vénusznak is volt holdja, de elnyelte
Régi kérdés, hogy a Vénusznak, amely oly sok mindenben hasonlít a Földhöz, miért nincsen holdja.
Hol lyukadnánk ki, ha átfúrnánk magunkat a bolygón?
A többség valószínűleg Kínát vagy Ausztráliát említené a Föld túlsó feleként, de valójában egészen máshol lyukadnánk ki, ha keresztül tudnánk fúrni magunkat a bolygón.
178 éves vasúti rejtélyt sikerült megmagyarázni
Az angliai Exeterből egy vonat a vasúti jelzőrendszer rejtélyes hibája miatt 16 perces késéssel tudott elindulni, most sikerült kideríteni, mi állt a 19. század közepi eset hátterében.
Egyre sósabb a Földközi-tenger
A legerősebb hatást az Adriai-tengeren észlelték, de minden területen és mélységben mérhetőek a változások.
Váratlanul szakadt darabjaira egy hidegháborús kémműhold
Egyelőre nem tudni, mi okozta pontosan a műhold vesztét, ahogy az sem, hogy mennyi űrszemét keletkezett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
