A Föld 40 százaléka kiszáradhat a század végére

Egy új tanulmány alapján a Föld felmelegedésével várhatóan tovább terjeszkednek a szárazföldi területek – számol be a ScienceAlert. Az eredmények azt mutatják, hogy a század végére a bolygó jégmentes szárazföldjének akár 40 százaléka is száraz vidékké válhat, a folyamat pedig különösen súlyosan érintheti azokat a régiókat, ahol már most is kevés a víz.

Caj Ji-fej, a Kínai Erdészettudományi Akadémia munkatársa és kollégái a száraz övezetek jelenlegi elterjedését térképezték fel, majd klímamodellek segítségével megvizsgálták, hogyan változhat kiterjedésük a század végéig. Száraz vidéknek azokat a területeket tekintették, ahol a csapadék mennyisége a lehetséges párolgáshoz képest kevés, ennek meghatározására az úgynevezett ariditási indexet használták.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A száraz vidékek négy fő típusra oszthatók.

• A legnagyobb területet a félszáraz régiók adják, ezek a szárazföld 14,72 százalékát teszik ki.
• A kifejezetten száraz területek 11,24 százalékot fednek le, jelentős részük Ausztráliában és Kínában található.
• A száraz, de még nem sivatagi éghajlatú vidékek főként Kínában és Oroszországban húzódnak.
• A legszárazabb, úgynevezett hiperszáraz területek elsősorban Észak-Afrikában és az Arab-félszigeten találhatók.

A számítások szerint 1994 és 2023 között a száraz területek a Föld jégmentes szárazföldjének 38,58 százalékát borították. A 2071–2100 közötti időszakra ez az arány az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásától függően 39,31–40,28 százalékra nőhet.

Ez a mostanihoz képest akár 2,37 millió négyzetkilométerrel nagyobb területet is jelenthet, ami nagyjából Algéria teljes területének megfelelő kiterjedést.

Kettős hatása van a szén-dioxidnak

A tanulmány egyik érdekes eredménye az, hogy a légkör szén-dioxid-koncentrációjának növekedése bizonyos szempontból mérsékelheti ezen övezetek terjeszkedésének becsült mértékét. A magasabb szén-dioxid-szint hatására ugyanis a növények gázcserenyílásai, a sztómák részben bezáródnak, így kevesebb vizet veszítenek párologtatással.

Ez azért fontos, mert a szárazságot nem pusztán a csapadék mennyisége határozza meg: a szakértők által használt ariditási index azt is figyelembe veszi, hogy az adott környezetben mennyi víz párologhatna el. Ha a növényzet kevesebb vizet veszít, az módosítja ezt az értéket, és így azt is, hogy egy területet mennyire tekintünk száraznak.

A hatást a korábbi előrejelzések egy része nem vette megfelelően figyelembe. Emiatt azok a vizsgálatok, amelyek kizárólag a hagyományos módszert alkalmazták, akár jóval nagyobb szárazvidék-kiterjedést is jelezhettek. Egy korábbi tanulmány például azt mutatta, hogy ezen övezetek a század végére a szárazföld 56 százalékára kiterjedhetnek.

Globális léptékű probléma

A mostani, alacsonyabb becslés azonban nem jelenti azt, hogy a folyamat veszélytelen lenne. A kutatók szerint a száraz éghajlati viszonyok olyan területekre is átterjedhetnek, amelyek jelenleg nedvesebbek, ez pedig fokozhatja a vízhiányt és az ökoszisztémák pusztulását. Ezek közé tartozhat Magyarország, ahol a klímaváltozás már most kézzel fogható hatásokkal jár.

Az átalakulások várhatóan nem egyformán érintik a világ különböző részeit. A modellek alapján Ausztráliában következhet be a legjelentősebb átalakulás, amelyet Brazília követ, de Afrika egyes térségeiben is kiterjedt szárazodás várható.