A nagyvárosok erősíthetik, de fel is oszlathatják a zivatarok csapadékát

A nagyvárosok sok tulajdonságukban elkülönülnek a környezetüktől, az talán ma már mindenki számára jól ismert tény például, hogy melegebbek. Ez a városi hősziget hatás befolyásolja többek közt a városok növényzetét, nem beszélve a lakosok által megszenvedett, soha ki nem hűlő nyári éjszakákról. Nemrégiben egy texasi kutatócsoport négy ottani nagyváros példáin keresztül tárta fel a város és az időjárás más jellegű kapcsolatait.

Nem először vizsgálják, mi történik a zivatarokkal a városok környezetében – azonban a korábbi eredmények ellentmondásosak voltak. A texasi kutatók most több mint 40 ezer egyedi, a nyári félévben kialakult zivataros időjárási helyzetet elemeztek Dallas, Austin, San Antonio és Houston nagyvárosokban. Négy különböző eredetű zivatartípusba sorolták be a vizsgált eseteket: a helyben kialakuló egycellás, a hidegfrontokhoz köthető, a melegfrontokhoz köthető, valamint a trópusi ciklonokhoz (hurrikánokhoz) köthető zivataros, csapadékos helyzeteket mérték fel.

A vizsgálatokat 23 év nagy felbontású időjárási radarfelvételei segítségével végezték el, amelyek 3D-ben mutatták a csapadékot adó felhőzet felépítését, mozgását, változását és a csapadék intenzitását. A nagyvárosok melegebbek a hőelnyelő felületek (beton, aszfalt, épületek) hatására, ezekből éjjelente visszasugárzott meleg speciális helyzetet teremt. A kutatók a városi hőviszonyokkal, az ott élők tevékenységével, valamint a városok épületeinek szerkezetével kapcsolatos összefüggéseket találtak.

Áradás egy hurrikán után Houstonban.

Forrás: Wikimedia Commons

A helyben kialakuló, egycellás zivatarokat, különösen éjszaka és hétköznapokon, felerősítette a város. A kisugárzó hő, valamint a munkába járók autóinak légszennyezése egyaránt elősegítette a zivatarok fejlődését, kialakulását. Emiatt ezek a típusú zivatarok gyakoribbak voltak a nagyvárosok területén.

A hidegfronti zivatarok a ezzel szemben a nagyvárosokon áthaladva jelentősen legyengültek. Ennek a kutatók szerint az volt az oka, hogy a nagyvárosi, sűrűn álló épületek olyan turbulens hőáramláshoz vezethetnek, amely elveszi a fronttal érkező zivatarok energiáját azzal, hogy a beérkező hidegebb légtömeget átmelegítik. A hidegfrontoknál pedig a beérkező hideg és az adott területen lévő meleg légtömeg közti hőmérséklet-különbség volna a zivatarok erőforrása, érthető módon e különbséget csökkentő hatások gyengíteni fogják a zivatarokat is.

A melegfrontok esetében a helyben lévő hidegebb légtömegre érkezik a melegebb légtömeg, és nem magasba tornyosuló zivatarfelhőkből, hanem kiterjedt, de vékonyabb rétegfelhőzetből jön a csapadék. A városok melegebb levegője ezt a típusú csapadékot kis mértékben erősítheti.

Nagyváros hatása az érkező és átvonuló hidegfrontra: csökken a front hideg levegőjének és a környezet meleg levegőjének hőmérséklet-különbsége

Forrás: Sui et al.

Texasban a legintenzívebb és mennyiségét illetően is legnagyobb csapadékot a trópusi ciklonok, hurrikánok hozzák. A vizsgálatok szerint itt ugyan a város nem képes befolyásolni azt, hogy milyen gyakran és mennyire intenzíven érkeznek, de a helyi körülmények még így is tudnak kicsit emelni a felszínt elérő csapadék mennyiségén. Az azonban egyelőre nem világos a kutatók számára, hogy milyen hatás révén éri ezt el a városi környezet.

Mivel az időjárási szélsőségek, így az ezekkel járó áradások, villámárvizek is gyakoribbá válnak, ezért fontos megérteni, miként alakul az időjárás a városokban, ahol a világ népességének többsége él. Az extrém városi csapadék jelentős anyagi károkkal és emberéletekkel járhat, ezért fontos volna megérteni, hisz így ellenállóbb, biztonságosabb városokat építhetnénk.