Eltűnt a kanadai sarkvidék utolsó nagy jégselftava

Egy új tanulmány alapján eltűnt a kanadai sarkvidék utolsó nagy jégselftava – számol be az IFLScience. Az Ellesmere-sziget északi részén fekvő Milne-fjordi-tó az azt őrző jégself összeomlása után veszett el.

A jégselftavak különleges édesvízi képződmények. Jégselfeken alakulnak ki: ezek a gleccserekhez tapadó, de nem a kőzet, hanem a tenger felett elhelyezkedő jégtáblák gátként fogják fel a szárazföld irányából érkező vizet.

Így veszett el a jégself és a tó

A Milne-fjord a kanadai sarkvidék úgynevezett Last Ice Area (Utolsó jégterület) nevű régiójában található, amelyről úgy tartják, hogy az északi féltekén itt maradhat meg a legtovább a tengerjég. A tó ezért nemcsak a jég és az óceán kölcsönhatásának megértése miatt volt fontos, hanem sajátos ökoszisztémának is otthont adott.

2020 júliusában azonban összeomlott a tavat elzáró Milne-jégself, amely addigra az évtizedekig tartó melegedés miatt jelentősen elvékonyodott. A jégself területének 45 százalékát veszítette el, a tó pedig néhány hónapon belül a környező Jeges-tengerbe ürült.

Kanadai kutatók most rekonstruálták a tó megszűnését éves vízprofilok, műholdfelvételek és terepi megfigyelések segítségével. Az adatokat hosszan gyűjtötték, mert a mérőműszereket a koronavírus-járvány miatt 2020 után nem tudták azonnal visszahozni.

Amikor a szakértők két évvel később visszatértek, az információk már azt mutatták, hogy 2022 júliusára a tó jellegzetes édesvize teljesen eltűnt. Helyét brakkvíz, vagyis az édesvíznél sósabb, de a tengervíznél kevésbé sós víz vette át.

„A jégselftavak tavak azért rendkívüliek, mert egy édesvízi ökoszisztéma közvetlenül egy tengeri ökoszisztéma felett helyezkedik el, és a kettőt csupán egy vékony édesvíz–sós víz határfelület választja el egymástól” – mondta Andrew Hamilton, az Albertai Egyetem munkatársa és a csapat tagja. „Amikor a jégself szétszakadt, ez az egyedülálló ökológiai struktúra eltűnt” – tette hozzá.

Jéggát nélkül nincs visszaút

A későbbi mérések alapján alig maradt esély arra, hogy a tó eredeti formájában helyreálljon, mivel a Milne-fjordba érkező édesvíz immár közvetlen kapcsolatban áll a Jeges-tengerrel. Ehhez ismét létre kellene jönnie a jégselfnek, amire a kutatók szerint a közeljövőben rendkívül kevés az esély.

„A jégselftavak jelezhetik, amikor egy jégself stressz alatt áll, és mi pontosan ezt láttuk jelen esetben” – mondta Bernard Laval, a Brit Columbiai Egyetem szakembere. „Az adatok azt mutatták, hogy a jégself pusztul. Amint a jég eltűnik, az ökoszisztéma is eltűnik vele, nincs visszaút.”

A jégselftavak egyre ritkábbak az északi féltekén, de az Antarktiszon még találhatók hasonló képződmények – igaz, időnként ezek is eltűnnek. Ott a vastagabb és idősebb jég miatt egyelőre stabilabbak a körülmények, ugyanakkor a déli kontinens jégvilágát is egyre erősebben érinti a változó éghajlat.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.