Már most rendkívüli az El Niño, pedig a csúcsa még hátravan
Újabb adatok igazolják, hogy a 2026-os El Niño kivételesen erős lesz.
A 2026-os El Niño már szeptemberben megközelítette, egyes számítások szerint meg is haladta az eddigi hőmérsékleti rekordot – számol be a The Guardian. Ez azért különösen meglepő, mer a jelenség rendszerint csak az év végén éri el a csúcspontját.
A Csendes-óceán egyenlítői térségében mért eltérés az egyik adatsor szerint 3,05 Celsius-fok volt az 1991 és 2020 közötti átlaghoz képest. Más viszonyítási időszakot használva a korábbi rekorddal közel azonos érték adódik. Mivel a napi információk ingadoznak, ezért az esemény végső erősségét még nem lehet megállapítani.
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség. Amikor a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén a tengerfelszín a szokásosnál melegebbé válik, az a légköri áramlásokra és távoli térségek időjárására is kihat, többek között megemelve a globális átlaghőmérsékletet.
A legújabb ciklus a közelmúltban vette kezdetét, és a szakértők egy ideje sejtették, hogy különösen erős lesz. Hatásai már most megmutatkoznak.
A valaha mért legerősebb El Niñóvá válhat
A 2 Celsius-fokot meghaladó eltérést már nagyon erős El Niñónak nevezik. Zeke Hausfather klímakutató 14 előrejelző modell adatait összegezve arra jutott, hogy az eltérés az év végén akár négy fok körül tetőzhet. Ez példátlanul magas érték lenne, de a modellek előrejelzése nem biztos kimenetel.
„Ez az esemény hatalmas mennyiségű energiát rendez át az éghajlati rendszerben, és azért veszélyes, mert egy emberi hatások miatt már eleve melegebb világban zajlik” – mondta Friederike Otto, az Imperial College London munkatársa. A kutató szerint számos térségben eddig nem tapasztalt hőség jelentkezhet, ami az egészséget, az élelmezést és a vízellátást egyaránt veszélyezteti.
Mivel az El Niño globális melegítő hatása késéssel jelentkezik, a mostani esemény nyomán 2027 különösen forró év lehet. Az ember okozta klímaváltozás és az El Niño hatása azonban nem ugyanaz: az utóbbi idővel elmúlik, miközben a tartós melegedés miatt egyre magasabb hőmérsékleti alapról indul. Aggasztó jelenség, hogy ilyen körülmények között a megszokott csapadék- és aszálymintázatok is változhatnak, megnehezítve a felkészülést.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
Hol lyukadnánk ki, ha átfúrnánk magunkat a bolygón?
A többség valószínűleg Kínát vagy Ausztráliát említené a Föld túlsó feleként, de valójában egészen máshol lyukadnánk ki, ha keresztül tudnánk fúrni magunkat a bolygón.
178 éves vasúti rejtélyt sikerült megmagyarázni
Az angliai Exeterből egy vonat a vasúti jelzőrendszer rejtélyes hibája miatt 16 perces késéssel tudott elindulni, most sikerült kideríteni, mi állt a 19. század közepi eset hátterében.
Egyre sósabb a Földközi-tenger
A legerősebb hatást az Adriai-tengeren észlelték, de minden területen és mélységben mérhetőek a változások.
Váratlanul szakadt darabjaira egy hidegháborús kémműhold
Egyelőre nem tudni, mi okozta pontosan a műhold vesztét, ahogy az sem, hogy mennyi űrszemét keletkezett.
Így alakult ki egy magyarországnyi lyuk az Antarktisz jegén
Az Antarktisz 2024-es telén különös jelenséget figyeltek meg a tengeri jégborításon.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
