Égi jelenségek 2026. október első felében

Ilyenkor a legszebb az őszi állatövi fény

Az őszi hajnalok éke a kelet-délkeleti égen napkelte előtt 2 órával megjelenő állatövi fény. Korán kelők számára jelent látványosságot, és persze azoknak, akiknél a keleti égrész nem fényszennyezett. A Naprendszer keringési síkjában a bolygók és más égitestek mellett elképesztő mennyiségű por is kering, ennek össztömege mintegy 40 billió tonna – ha összegyúrnánk az összes szemcsét, egy nagyjából 30 kilométer átmérőjű aszteroidát kapnánk.

Azonban a porszemcsék zömmel az emberi hajszálnál is sokkal kisebbek, és ennek köszönhetően remekül szóródik rajtuk a Nap fénye. Ez az az állatövi fény, amit ősszel a hajnali, tavasszal pedig az alkonyi égen csodálhatunk meg. Azokat a napokat válasszuk a megfigyelésre, amikor a holdfény se zavar!

Hold és Mars közeli együttállás 5-én, a Jászol-halmaz mellett

A vörös bolygót 5-ére virradó éjjel, hajnali 1 óra után kereshetjük a kelet-északkeleti ég alján, kicsivel a 33 százalékos megvilágítású Hold alatt. Az idő előre haladtával közelednek egymáshoz, míg 1 óra felé még 3 fokra lesznek, reggel 6-ra ez a távolság picit több mint egy telihold-átmérőnyire csökken köztük. Mindeközben a Jászol-halmaz is alig 2,5 fokra lesz a Marstól. A szép együttállást épp ezért hajnaltájban érdemes megörökíteni, ekkor magasan a délkeleti égen látszanak majd.

Átszeli a Mars a Jászol-halmazt

Erre az eseményre rendszeresen, néhány évente sor kerül, kis eltérésekkel, mivel a Jászol-halmaz az Ekliptika, azaz a bolygók keringési síkja mentén látszik. A bolygó időnként csak a halmaz mellett húz el, máskor viszont telibe találja és a közepét szeli át. Idén ez utóbbi esetre készülhetünk! Igen látványos fotósorozatot lehet ilyenkor készíteni, ha az időjárás engedi.

Október 5-ét követő 10-12 napon érdemes minden egyes nap (pontosabban kora hajnal) idején az aktuális pozíciót megörökíteni, majd ha áthaladt a Mars a halmazon, e képekből egy olyan kompozitot készíteni, ami a bolygót az egyes napokon elcsípett helyzetében mutatja be. Arra azért lelkileg készüljünk fel, hogy az időjárás nem biztos, hogy végig kegyes lesz.

Hold-Regulus együttállás 7-én

A duci holdsarló 13 százalékos megvilágítású lesz e hajnalon. Holdkelte után, fél 4 felé csak jó fél fokra lesz egymástól az Oroszlán legfényesebb csillaga és a sarló. A távolságuk az idő előrehaladtával kissé nő majd. Mivel a Regulus elég fényes, ezért nem muszáj hajnalban kelni a megfigyeléshez, még 6 óra felé is jól látható lesz a csillag a Hold felett, ekkor már jó egy fok távolságra.

Vékony hajnali holdsarló 9-én

E hajnalon a sarló 2,6 százalékos megvilágításban kel fel, így érdemes lehet megnézni, megörökíteni. A holdkelte keleti határainknál 05:13-kor, Budapesten 05:25-kor, nyugaton pedig 05:35-kor lesz. Ekkor már erősen pirkad, így különösen szép, hangulatos lesz a holdkelténk!

Fogyóban a Vénusz

Ismét egy remek, sorozat készítésére alkalmas lehetőséget nyújt a fogyó Vénusz. A belső bolygószomszédunknak a Holdhoz hasonló fázisai közt az a leglátványosabb, amikor egészen vékonyka sarlóvá csökken a megvilágított területe – ám ilyenkor a legnehezebb fotózni. Ennek az egyik oka az, hogy a nappali égen kell megkeresni és megörökíteni, a másik pedig az, hogy ehhez a Napot magát mindenképpen el kell takarnunk.

Az idei ősz ezen alkalma során extra nehezítést jelent, hogy ezúttal a Nap alatt, vagyis viszonylag kis horizont feletti magasságban kell keresnünk, csak kicsit több mint 20 fokra emelkedik. Ez amiatt kellemetlen, mert így könnyebben válhat távoli felhők miatt láthatatlanná.

Aki sose kereste még meg a nappali égen a Vénuszt, annak meglepő lehet, mennyire feltűnően fényes a bolygó ilyenkor! Annak ellenére, hogy csak egy kis keskeny sarlócska, ez szabad szemmel ragyogó fénypontnak látszik. A látszó átmérője ilyenkor a legnagyobb, ezért akár már egy kisebb, 300 mm-es objektívvel is megörökíthető a sarló alakja.

A szemünk épsége védelmében mindenképpen valamiféle szilárd, stabil, átlátszatlan dologgal takarjuk el a Napot, vagyis ne egy szélfútta faág legyen az árnyékolónk! A Naptól való távolsága, iránya alapján kézzel is kimérhető, hogy merre van a Vénusz, és tiszta ég esetén csak egy pici türelem kell a megtalálásához. Ha ráállt a szemünk, onnantól kezdve egyre könnyebb lesz megpillantani.

Október 1-jén még 14,6 százalékos megvilágításban lesz, 14-én már csupán 4 százalékát éri a Nap fénye. A két időpont közt a látszó átmérő is nőni fog, ám a Naphoz egyre közelebb kerül, a hónap közepén csak 15 fokra jár tőle. A leglátványosabbá a hónap végére válik a helyzet, amikor is a bolygónak kevesebb mint egy százalékát éri a napfény.

Itt az őszi meteorszezon!

Sokszor csak az augusztusi Perseida-maximumra gondolunk, ha a hullócsillagok időszakára terelődik a szó. Azonban októberben is igen szép meteorokat láthat, aki ilyenkor kimegy a csillagos ég alá. 8/9-én éjszaka várható a Drakonidák maximuma, magyar idő szerint hajnali 3 felé.

E raj arról híres, hogy rendkívül lassú meteorokat produkál, és egész éjjel hullhatnak ezek, ráadásul este lesz a radiáns elég magasan ahhoz, hogy több meteor hulljon az egünkre. Időnként jelentős kitöréseket produkál e raj, de a számítások szerint idén erre nem kerül sor.

A raj szülő üstököse azonban 2025-ben járt napközelben, azt nem teljesen zárhatjuk ki, hogy ennek valami pozitív hatása lesz a jelenlegi maximum környékén. A maximum éjjelének első felében óránként 3-4 meteort adhat e raj, azonban, ha fényesebb is lesz köztük, az a lassúsága miatt elképesztően szép lesz.

Októberben azonban már aktív mindkét Taurida raj is, amelyek szintén lassú meteorjaikról híresek, valamint arról, hogy bár darabra kevés, fényességre igen nagyok ezek. A Tauridákról azért érdemes tudni, ha bármi más okból fotózunk, vagy csak gyönyörködünk az égben, ne lepődjünk meg, ha egy zöld meteor nappali világosságot csinál. Ezeken felül már hullhatnak Orionidák is ebben az időszakban.

Alkonyi holdsarló 13-án és 14-én

Gyakorlott megfigyelők már tudják, hogy az őszi alkonyi holdsarlókat nehéz megfigyelni, mert a Hold pályája ilyenkor kis szöget zár be a horizonttal. Ez azzal jár, hogy nem a Nap felett, hanem mellette nyugszik le, így gyakorlatilag teljesen világos az ég az újhold utáni első két alkonyi holdnyugtakor. Ezt követően a sarló már nem túl vékony, így viszont könnyebb észrevenni, 13-án a sarló 9,3 százalékos lesz.

Sajnos alig 45 perccel a Nap után lenyugszik, így érdemes már napnyugtakor kimenni a megfigyelőhelyünkre. Keleten 17:48, Budapesten 17:59, nyugaton 18:10 a napnyugta ideje, utána nekiállhatunk keresni a délnyugati horizont felett alig 5 fokkal látszó sarlót. 14-én már 16 százalékos megvilágításban lesz a Hold, ám ettől egy cseppet se lesz jobb az égi geometria.

Egy és negyed órával a Nap után nyugszik, de 40 perccel napnyugta után most is csak 5 fok magasan jár. A holdnyugta idejét nézzük ezúttal: keleten 19:08, Budapesten 19:19, nyugati határaink közelében pedig 19:31 lesz.