Még mindig nem tudjuk, pontosan mennyire mély az óceán
Közismert tény, hogy a világóceán legmélyebb pontja a Mariana-árokban található, de hogy pontosan mennyire mély, azt még a kutatók sem tudják.
Ha a világóceán legmélyebb pontjáról van szó, a többség tudja, hogy azt a Mariana-árokban kell keresni. Sokaknak még az is eszébe juthat, hogy a pont az árok déli részénél, a Challenger Deepnél keresendő. Bár mindez széles körben ismert, az kevésbé köztudott, hogy a mélység pontos értéke nem tisztázott.
Egy új tanulmány alapján a Challenger Deep 10 927 méterrel a felszín alatt található – számol be az IFLScience. Ez 8 méterrel kevesebbet jelent, mint a korábbi, gyakran idézett becslés. Az eltérés részben abból fakad, hogy ilyen mélységben már a mérés módja is számít.
A Challenger Deep valójában nem egyetlen pont, hanem három összekapcsolódó medence. 2023-ban japán kutatók egy hajóról, hanghullámok segítségével gyűjtöttek adatokat az egyes részekről. A friss eredmények azt mutatják, hogy a nyugati medence legmélyebb része legfeljebb 10 926, a középsőé 10 912, a keletié pedig 10 927 méter mély.
Hogyan mérték meg az óceán mélységét?
Az alkalmazott módszer lényege, hogy a hajó hangjelet küld a tengerfenék felé, majd méri, mennyi idő múlva érkezik az vissza. A Challenger Deepben ez körülbelül 15 másodperc.
Az eltelt időből csak akkor lehet mélységet számítani, ha a szakemberek azt is tudják, milyen sebességgel haladt a hang a vízben. Ezt a hőmérséklet, a sótartalom és a nyomás egyaránt befolyásolja.
Maszakadzu Fudzsii, a Japán Sarkkutató Intézet munkatársa és kollégái ugyanazokat a mérési adatokat öt különböző, a hang terjedési sebességét leíró modellel dolgozták fel. A keleti medence becsült legnagyobb mélysége így 10 914 és 10 932 méter között változott – pusztán a választott modell 18 méteres különbséget okozott.
A kutatók a 10 927 méteres eredményt részesítették előnyben, mert ehhez a 2023-as expedíción a felső 1900 méteren mért adatokat egy 1992-ben készült, a teljes vízoszlopra kiterjedő méréssel egészítették ki. A felső vízrétegek állapota gyorsabban változhat, míg a mélyebb rétegeké viszonylag állandó.
Az új szám nem dönti el végleg, pontosan milyen mély a Föld legmélyebb ismert helye. A hanghullámok a tengerfenék egy bizonyos területéről verődnek vissza, így a műszer a kisebb mélyedéseket is elsimíthatja. A kutatás fő tanulsága inkább az, hogy a mélységadatok összevetéséhez a fenék fölötti több ezer méteres vízoszlopot és az alkalmazott mérési módszert is figyelembe kell venni.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
Lehet, hogy a Vénusznak is volt holdja, de elnyelte
Régi kérdés, hogy a Vénusznak, amely oly sok mindenben hasonlít a Földhöz, miért nincsen holdja.
Hol lyukadnánk ki, ha átfúrnánk magunkat a bolygón?
A többség valószínűleg Kínát vagy Ausztráliát említené a Föld túlsó feleként, de valójában egészen máshol lyukadnánk ki, ha keresztül tudnánk fúrni magunkat a bolygón.
178 éves vasúti rejtélyt sikerült megmagyarázni
Az angliai Exeterből egy vonat a vasúti jelzőrendszer rejtélyes hibája miatt 16 perces késéssel tudott elindulni, most sikerült kideríteni, mi állt a 19. század közepi eset hátterében.
Egyre sósabb a Földközi-tenger
A legerősebb hatást az Adriai-tengeren észlelték, de minden területen és mélységben mérhetőek a változások.
Váratlanul szakadt darabjaira egy hidegháborús kémműhold
Egyelőre nem tudni, mi okozta pontosan a műhold vesztét, ahogy az sem, hogy mennyi űrszemét keletkezett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
