Térkép mutatja meg, hogyan tűnnek el az édesvízkészletek

Egy új tanulmány alapján a korábban becsültnél is gyorsabban fogynak az édesvízkészletek – számol be a Live Science. Az eredmények azt mutatják, hogy a helyzet különösen súlyos azokban a mezőgazdasági térségekben, ahol felszín alatti vízzel öntöznek.

Utóbbiak közé tartoznak Észak-India, Dél-Irán és az Egyesült Államok bizonyos vidékei, ezekben a régiókban a vízkivételhez kapcsolódó készletcsökkenés átlagosan 45 százalékkal nagyobbnak bizonyult a korábbi becsléseknél. A térképen emellett az látható, hogy régiónkban is csökkentek az édesvízkészletek a vizsgált periódusban.

A szakértők a NASA GRACE és GRACE-FO műholdjainak 2002 és 2025 között gyűjtött adatait elemezték. Ezek az űreszközök a Föld tömegeloszlásának apró változásait mérik, amelyekből a vízkészletek alakulására is következtetni lehet.

A kutatók a korábbinál részletesebb térképeket készítettek, így pontosabban elkülöníthették a vízveszteséggel és a készletek gyarapodásával jellemezhető területeket. Összességében a veszteség jóval meghaladta a növekedést.

„A korábbi vizsgálatok kimutatták az édesvízkészletek hosszú távú csökkenésének vagy növekedésének nagyobb mintázatait, de nem tudták megbízhatóan megállapítani, mekkora részük ered az emberi tevékenységből, és mekkora az éghajlati ingadozásokból” – mondta Mary Michael Forrester O’Neill, a Marylandi Egyetem és a NASA Goddard Űrközpontjának kutatója, a csapat tagja. Az új elemzés az öntözés és a gátépítés hatásait a csapadék és az aszály szerepével is összevetette.

<!– [if IE 9]><![endif]–>

A térkép az látható, hogy miként csökkentek és nőttek az édesvízkészletek.

Forrás: O’Neill, Rodell and Loomis, 2026. PNAS. (CC BY 4.0)

Így száradnak ki a világ egyes régiói

A szakemberek 94 térségben azonosítottak a háttéringadozásokból kiemelkedő változásokat, közülük 40-ben elsősorban az emberi föld- és vízhasználat hatását mutatták ki. Ebből 22 területen gyarapodtak a készletek, többek között a víztározók feltöltése vagy a felszíni vízzel végzett öntözés miatt.

A másik 18 térségben viszont a felszín alatti vízzel történő öntözés, illetve csatornák, vízelterelések és más vízügyi létesítmények okoztak veszteséget. Érdemes azt is hozzátenni, hogy a helyi gyarapodás nem feltétlenül kedvező a tágabb környezetnek, hiszen a víz visszatartása csökkentheti a folyásirányban lejjebb élők számára elérhető mennyiséget.

A legsúlyosabb készletcsökkenést mutató térségek között fontos élelmiszer-termelő vidékek is akadnak. Az amerikai High Plains déli részén, Észak-Indiában és Dél-Iránban jelentős mezőgazdasági területek öntözése függ a felszín alatti víztől. A vártnál gyorsabb fogyás ezért az élelmiszer-ellátás biztonságát is veszélyezteti.

A műholdas adatokból nem lehet meghatározni, hogy mikor merülhetnek ki ezek a készletek. „A GRACE műholdak a víztömeg változásának ütemét mérik, nem a víztartó rétegben tárolt teljes mennyiséget” – magyarázta O’Neill. A kutatók így elsősorban a fogyás sebességét látják, de azt nem tudják pontosan, mennyi víz maradt még a föld alatt.

A hiány okozta problémák már jóval a készletek kimerülése előtt jelentkezhetnek. A vízszint néhány méteres süllyedése is számos kutat kiszáríthat, a mélyebb kutak fúrása és üzemeltetése pedig egyre drágább. Ez különösen azokat a közösségeket sújtja, amelyeknek a legkevesebb pénzük van alkalmazkodni a romló körülményekhez.

A bolygó édesvízkészleteinek csökkenése egyre nagyobb fenyegetést jelent. A folyamatban nemcsak a rossz vízgazdálkodás játszik szerepet, hanem többek között az ember okozta klímaváltozás is.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.